Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1935

41 jellemezte. Különösen fáradhatatlanul dolgozott a cserkészetben, és még a vakációban is feláldozta idejét a töle nagyon szeretett cserkészek foglalkoztatásában. Munkájának legértékesebb elismerése volt, amikor könnyes szemű cserkészek állták körül a cserkésztáborban, kérve, hogy ne hagyja el őket. Az iskolai évben Rozgonyi László rajztanárunk is elhagyta intézetünket, aki 2 évig helyettesítette beteg Zászlós István rendes rajztanárunkat. Ezen idő alatt szeretetreméltó egyéniségévei kartársainak megbecsülését érdemelte ki. Művészi lelkének kisugárzásával növendékeiben a művészetek megértését, megszeretését, a művészi értékek felismerését mozdította elő. 3. Hivatalos látogatások. Krywald Ottó prelátus, érseki főbiztos több vallástani órát látogatott meg, s részt vett a VIII. o. vallástani vizsgálatán. A kinevezett szakfelügyelők sűrűn látogatták a felügyeletükre bízott órákat. Szakfelügyelök: Vallástan: Krywald Ottó pápai prelátus (I., Böszörményi-út 3/a.). Magyar és latin: dr. Várdai Béla c. igazgató (Kinizsi-utca 15.). Német: Sándor Vence középiskolai igazgató (Jósika-u. 28.). Francia: Petrich Béla gyakorló középiskolai r. tanár (Györi-út 2/b.). Mennyiségtan, fizika: Tóth Géza főiskolai tanár (Felsőerdősor-utca 1.). Földrajz, természetrajz: Kerékgyártó Árpád tanügyi főtanácsos. Rajz: Balogh Sándor reáliskolai tanár (Greguss-utca 3.). Gyorsírás: Galamb Ödön dr. (Mária Terézia-tér 16. V. 4.). Az ének tanulmányozására kiküldött: Sándor Vence. Testnevelés: Szukováthy Imre Testnevelési Főiskolai igazgató (Györi-út 13. sz.). 4. Az iskola épülete a székesfőváros nemes jóvoltából fővárosi épületben van elhelyezve. Jóllehet az idetóduló ifjak számára kevés termünk van, de ezek eléggé tágasak, világosak és szellősek. Hála és köszönet a város megértő és áldozatkész támogatásáért. 5. Valláserkölcs és hazafias nevelés. A vallásos nevelés szelleme áthatotta egész tanításunkat. Minden tárgy keretében megkerestük az alkalmat, amikor a katolikus világnézetet kiépíthettük és megszilárdíthattuk növendékeinkben. Az irodalom tanításán kívül a történelem oktatásában is, valamint a természettudományok tanításában fontosságuknak megfelelően érvényesítettük az apologetikus és vallásos jelentőségű mozzanatokat. A vasárnapi és ünnepnapi szentmiséket növendékeink nagy száma miatt két csoportban végeztük. Ezeknek nevelő hatását fokozta az a törekvésünk, hogy növendékeink ezen vallásos kötelességük teljesítésében necsak jelen legyenek a szentmisén és hallgassák azt, hanem Krisztus Urunk parancsának megfelelően: ,,Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre", ők maguk is cselekvően vegyenek részt a szentáldozat bemutatásán. Ezt a liturgiát cselekvő közösséget szeretnők egyre jobban kialakítani intézeti miséinken. Ünnepnapokon énekes nagymiséket tartottunk. Egyébként népénekes misék váltakoztak latin és magyar „missa recitata"-val .A szentmisék alkalmával az istentisztelet céljaira önkéntes adományokat gyüjtöttünk. Az egyházi évvel való együttélésre nemcsak az időszakoknak megfelelő rövid imádsággal akartuk nevelni növendékeinket, hanem rendházunk kápolnájában tartott ájtatosságokkal is (éjféli mise, évvégi hálaadás, szentségimádás, stb.). Ezeken mindig szép számmal voltak jelen növendékeink is. Az évközben tartott rendes közös szentáldozásokon kívül minden vasárnap egyre több és több diákunk és velük együtt sok szülő is magához vette az Úr szent testét a vasárnapi és ünnepi szentmiséinken. Megtartottuk a lelkigyakorlatokat is; a felső osztályosok szónoka Szunyogh