Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1934

68 szí igényük van a kötelező tárgyakon kívül, azonban a szellem és fegyelem egységének kedvéért intézeten kívüli magánórákat csak előzetes igazgatói engedéllyel hallgathatnak növendékeink, valamint az intézet keretein belül vállalt magánórák hallgatását is csak igazgatói engedély alapján hagyhatják abba. a) Német társalgás. Az I. osztályban heti két órában, kedden és csütörtökön 15 tanulóból álló csoport részére. Az olvasókönyvből tanultakhoz fűzött mondatalkotások és társalgó beszélgetések bővítették a szókincset és nevelték a nyelvi készséget. — A társalgás tárgyai: otthon, iskola, üdvözlések, család, ház, étkezés, időjárás, stb. Imákat, hazafias költeményeket szíves örömmel tanultak. — A tanfolyam vezetője: Szekeres Bónis. A II. és IV. osztályosok két csoportban tanultak heti 2—2 órában. Kemény Ferenc társalgókönyvét használták. Az ismertebb német énekeket is megtanulták. Tanár: Sarang K. Péter. A III. osztályból 14-en veftek részt a német társalgási órán. Vezérkönyvünk: Kemény Ferenc: Német-magyar beszédgyakorlatok. — A bennünket körülvevő mindennapos élet megbeszélésein kívül különösen hazánk és fővárosunk ismertetésével foglalkoztunk. — Vezető: Szekeres Bónis szaktanár. b) Francia társalgás. A kezdők csoportjában az ötödik osztály tanulói voltak az alsó osztályok növendékeivel. Létszámuk: 10. Direkt módszerrel kezdtük, vezérkönyvünk Strohmeyer: Französisches Lehrbuch I. kötetének adaptációja volt. Az olvasás, de különösen a kiejtés megtanulása után csak összefüggő szövegeket tárgyaltunk. A II. félévben erösebben alkalmaztuk az analytikus módszert, melynek segítségével az alsó osztályosok együtt haladhattak az ötödikesekkel nyelvtaniakban is. A hatodik osztályból szintén 10 tanuló vett részt, a társalgás alapja itt mindig egy-egy rövid, kerek elbeszélés volt, melynek megtárgyalása francia nyelven folyt le. A hetedik osztályosok csoportja 9 tagból állott. Itt már csak részben volt alap az elbeszélés, a társalgási órákon inkább az iskolai élet aktuális kérdéseit tárgyaltuk meg francia nyelven. Az élénkség sokszor olyan nagy volt, hogy a kitűzött időn túl is sokszor együttmaradt a kis társaság. A heti órák száma minden csoportnál 2 volt, az első félévben az I. csoport alsó osztályos tagjainál 2 pótórát állítottunk be a nívókülönbség kiküszöbölésére. A társalgás vezetője mindhárom csoportban Brunner Ernőd volt. c) Gyorirás. Vezető tanár: Nagy Julián. Előrehaladottságunknak megfelelően 4 sebességi csoportban heti 2—2 órában tanultak dr. Radnai Béla tankönyvéből. (L. még Gyorsírókör.) d) Vegyeskari ének. A vegyeskar az idei évben későn kezdte meg munkáját, mert régi vezetőjének, Sólymoss Vendelnek távozása után Kerényi György dr. csak novemberben tudta átvenni a kar vezetését. A kar 60 tagja az I—VII. osztályokból került ki. Minden hétfőn a férfiszólamok, csütörtökön a gyermekhangok tartottak próbát, a szólamok együttesen szombatonként próbáltak. A tanult és előadott énekek legnagyobb részben az egyházi klasszikus polifónia alkotásai, melyek meglehetősen nagy nehézségek elé állították az énekeseket. A darabokat a Magyar Kórus kiadványai közül szereztük be. A nehézségek ellenére is nagy szakképzettségű tanárának, Kerényi György dr.nak vezetésével szép sikerrel állotta meg helyét az énekkar a következő szereplések alkalmával: dec. 8-án a Mária-kongregáicó tagfelvétele alkalmával, — február 18-án a fővárosi róm. kat. egyházközségek által a Zeneművészeti Főiskolán rendezett jótékonycélú hangversenyen, — márc. 21-én, Szent Benedek ünnepén a Zene-