Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1933

98A második tábor a IV. világtáboron való részvétel volt. A cserkészeink részben központi szolgálattal vettek részt e'zen (27 fiú, mint francia, német, angol idegenvezető, 2 fiú mint tolmács), részben az I. altáborban táboroztak. Ez utóbbin 70 cserkész volt. Összesen 99-en szerepeltünk Gödöllőn. A gödöllői táborozást a Cserkészszövetség is támogatta, az idegenvezetők legtöbbjének nyújtott 50 százalékos kedvezménnyel, de az altáborban táborozóknak is nyújtott 225 P értékű részvételi díjelengedést, s a csapat maga is adott részben segélyt, részben kölcsönt 260 pengő értékben. A csapat parancsnoka Havasi Lucius volt, aki egyszersmind az I. altábor 4. csoportjának, a belgáknak és örményeknek csoportvezetője, s az altábor lelkésze is volt. A táborban segítségére volt Szegedi Tasziló bencés tanár úr. A fiúk közül az I. altábor újságárulóinak felügyelője, Knoll István, továbbá a postaszolgálatot teljesítők, Silhavy József és Gál József szereztek kiemelkedő érdemeket. Az altáborparancsnokság a jó munkáért oklevéllel tüntette ki őket. A csapat a jó táborozásért nagy zászlószalagot s a kormányzó úr őfőméltóságának a táborparancsnok úrhoz, gróf Teleki Pálhoz küldött elismerő oklevelének facsimiléjét kapta a vezetőségtől. A jamboreen a csapatunkból a következők végeztek központi szolgálatot: angol nyelven beszélő' idegenvezetők voltak: Olajos Andor VI. o., francia nyelven beszélők: Bartha László, Hanisch József, Hajdú József VIII. o. t., Kovásznay László VI., Mlinkó Géza VII., Németh György VIII., Silhavy Tibor, Sömjén György, Stolniczky Gyula, Szabó György, Szalády László VIII. o. tanulók, Rácz Gábor jogh. rajvezető. — Németnyelvű idegenvezetők: Alemann Ágoston, Bartha István, Haller Kálmán, Holvay Endre, Nedeczky György, Németh Andor, vitéz Ráskay László, Sternischa Olaf, vitéz Szakváry Károly, Tomaschek Pál, Weszely György, Vigh Béla. — Török nyelven beszélő idegenvezető volt Mlinkó Zoltán segédtiszt. A budapesti csoport parancsnoksága Stolnitzky Gyulát és vitéz Szakváry Károlyt, mint őrsvezetőket alkalmazta az idegenvezetői táborban. Osterer Gusztáv orvostanhallgató és Szoboszlay Zoltán VI. o. t. mint német, [illetőleg angol tolmácsok szerepeltek. A csapat zöme az I. altáborban táborozott. A táborunk nem volt kirakattábor, mely előtt a nagyközönség megállott, s melynek díszítése már az iskolai év alatti ipari munkát követelt volna. Egyszerű kapu, a kerítés a szélén vesszőből, a sátrak körül kertszerű díszítés, a táborban egy kisebb emelkedésen a tábori oltár fenyőgallyakkal körülvéve — mindez az egyszerűség jellemezte a robinzoni tábort. A táborparancsnokság jelszava a cserkészszerüség volt, s mi erre törekedtünk a jamboreen is: imádságos lélekre, napirendre és a cserkésztestvériség ápolására. Nagyon megszerettük a francia kat. cserkészeket; a mi táborunk előtt vitt el az útjuk, s be-behívtuk őket a táborba, s a jókedv, a magyar nóták, s a tőlünk dalolt francia nóták, a magyar csárdás nemzeti szolgálatot tett idegen barátaink előtt. A ránk bízott idegeneken kívül még mélyebb barátság fejlődött bennünk a szírek és egy-két amerikai cserkészfiú iránt is. A testvéri szeretet megható jele látszott az augusztus 9-i kivonuláson, az arénán. Az egész világtábor együtt volt s Baden-Powell, a világ főcserkésze búcsúzni készült. S Bi-Pi mindenhova, ahol csak megjelenik, esőt visz, úgy látszik, hogy a cserkészeket edzze. Most is rövid zápor esett. A szomszédban álló idegen ország fiain a magyar cserkészfiúk lovagiasan segítenek: megosztják a felöltőiket; s a világháború óta ellenséges ország cserkészfiai a magyar cserkésszel közös gallér alatt hallgatták Bi-Pi búcsúszavát.