Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1932

AZ ÚJ FŐAPÁT. Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát. Március 17-ike, Szent Gertrúdnak, „az isteni szeretet követének" napja örömhírt hozott Rómából a bencésrend központi fejétől, a primásapáttól: a Szentatya a márc. 16-i nyilvános consistoriumon prekonizálta rendünk fejét, Kelemen Krizosztom főapátot, a csupaszív atyát, a volt főapáti koadjutort. Tíz hónappal ezelőtt még könnyeket sírtak a székesegyház kőszobrai, fekete imádság szállt fel oltárairól, fekete zászló lengett a vár bástyájáról — hiszen olyan mélyen megrendítő volt boldogult főapátunk összeomlása— s íme nemsokára, húsvéthétfőn nagy ünnepség, örömös harangzúgás és emberszívek meleg hullámzása, áldásimája közepette ragyogó fehérben új jegyes vonult be ívei alá ékesítve a kereszttel mellén, mely már nem a halált, hanem a feltámadást jelzi, az új életet hirdeti. Gyűrűjén ott ragyog a rubin vörösének szeretettüze, a gyémántok ereje, fején ott van az infula titokzatos koszorúja, kezében a békesség pásztorbotja. Új atya vonult be a rendtársak, a hívek szívébe is. Mióta 1929 szept. 1-én mint koadjutor szíve mélységes alázatosságában bemutatkozott a konventnek, mennyi elevenséget, közvetlenséget, melegséget, magávalragadó lelkesedést s mélyen krisztusi, benedeki szellemet hozott kormányzása. Mennyi ünnepet varázsolt közénk ragyogó ékesszólása, milyen ösztönösen karolt fel minden értéket. Mennyi tapintattal fogott össze ellentétes erőket, mennyi szeretettel orvosolt bajokat. Hogyan gyújtott szavával, hogyan fellobogott a tettek tüzében. A gazdasági bajok okozta aggodalmakat szívós tevékenységével, az igények leszállításával, fokozott takarékossággal, munkatársainak jó megválasztásával, sikeres müveletekkel eloszlatta s máris szilárdabb anyagi helyzetet teremtett. Istenbe kapcsolódó lelkéből nagy erő áradt ki rendjére s a rend vezetése alatt álló intézményekre. Ez a mélyen természetfeletti gondolkodás az ó eddigi ideiglenes kormányzásának gazdag öröksége. A rend belső békéje, fegyelmezettsége, amit gyarapított, a sok jóbarát, akiket szívével szerzett, mindenét szétosztani vágyó alamizsnás, nemes önzetlensége mind természetessé tette, hogy a rend nagy többségének szavazata őt kívánta a főapáti székbe, s hogy a Szentatya kegye őt emelte a nagy elődök örökébe.