Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1932
21 Naplóba. Másnap a szülőktől láttamozva kell bemutatnia a növendéknek a készületlenségét bizonyító feljegyzést. Pár ilyen eset után szigorúbb ellenőrzést kívántunk s így mindig elértük, hogy a nagy létszám mellett sem kellett semmitsem engednünk a tíz év alatt a másutt megszokott és ismeretes bencés nívóból. Ha a valláserkölcsi nevelést, fegyelmet és tanulást összekapcsoljuk s együtt gondoljuk vissza tíz év múltját, a jó Isten iránti hálával kell mondanunk: a komor iskolaépületben az egyház és haza reménytnyujtó fiataljai dolgoznak s a kis akácos udvarban jótörekvésű, tisztalelkű diákok hancúroznak, kacagnak boldog vidáman. A tanárok velük vannak az iskolában, mint oktatók, velük együtt játszanak, mint szerető jóbarátok s bogozzak a diáklelkek sokszínű problémáit, szobáik mindig szeretettel váró csendjeben, mint lelkiatyák. Az egyéni nevelés négyszemközti nagy lehetőségei mellett a tömegrehatás fontos megnyilvánulásai sem maradtak el sohasem a tíz év alatt. A pesti diák szeret szereptelni, szereti bemutatni képességeit. Boldogan szerkeszt lapot, rendez színdarabot. Megnyilvánul, mint színész és rendező, költő vagy előadó. A legelső ünnepélytől, az 1924 március 21-i zászlószenteléses ünnepélytől kezdve a tíz év sok-sok ünnepélye mind igen jó alkalom volt diákjaink szereplési vágyának kielégítésére. A szülők boldog örömmel látták fiaik színielőadásait, irodalmi szerepléseit, táncvizsgáit. A hatalmas méretű tornaterem mindig zsúfolásig tömve volt egy-egy ünnepség alkalmával. Szinte majdnem minden színdarabot többször kellett előadni a nagy látogatottság kedvéért. Ezek az ünnepélyek lelkesítették a diákokat és boldog örömmel töltötték el a szülőket az iskola eleven élete miatt. A színdarabok természetesen különböző tárgyúak voltak.- Vallásos és hazafias szellemet iehelők, az élet nagy gondolatait közlők és a diákélet ezer huncutságát vidáman árasztok. Voltak aztán színdarabok nélküli ünnepélyek is. A második zászlónak, a kongregáció gyönyörű fehér selyem zászlójának szentelése 1926 december S-án. A zászlóanya az akkori kultuszminiszternek, dr. Klebelsberg Kuno grófnak felesége volt. Azután az 1400 éves szentbenedeki regula ünnepe. Előkelő szónokok méltatták ifjúságunk és a nagyközönség előtt Szent Atyánk és rendje érdemeit. A 900 éves Szent Imre-jubileum, a 700 éves Szent Erzsébet évforduló. Mindezek istentiszteletekkel összekötött többnapos ünnepségek voltak az ifjúság és szülők buzgó részvétele mellett. A tíz év alatt intézetünk minden tőle telhetőt megtett a diáklélek sokoldalú tevékenységének fejlesztésére. Már a második évben megindult a cserkészmunka s a harmadik esztendőben megalakult a Czuczor Gergelycserkészcsapat. A budai hegyek pompás kirándulóhelyei, az ország különböző vidékein felütött táborok, sőt, a kis udvar játékai, az „otthon" gyerekesen komoly munkái, na meg a beszámolók édes emlékezetei, mind-mind boldog megnyilvánulásai voltak gyerekeink lelki vidámságának, bontakozó tevékenységének. Cserkészeink rendezték a harmadik zászlószentelést tízéves multunkban, amikor is büszke rátartisággal sorakoztak saját csapatzászlójuk alá. Zászlóanya dr. Hóman Bálint kultuszminiszter felesége Őnagvméltósága volt. (1933 május 21.) Ha visszagondolunk saját diákéletünkre, nagy általánossággal kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy a mi időnkbén a jó tanulók rossz <x>rná-