Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1930

26 4. A nyilvánossági és érettségi vizsgálat tartásának jogát erre az iskolai évre a nagym. vallás- és közoktatásügyi Miniszter úr 550—0—17—1931. sz. leiratában adta meg. 5. Az iskola épülete a székesfőváros nemes jóvoltából fővárosi épületben van elhelyezve. A tantermek tágasak, világosak és szellősek. Mivel azonban ebben az évben új osztály nyílt, nem volt rajztermünk. De Sipöcz Jenő dr. polgármester és Bódy László dr. tanácsnok urak jóvoltából a jövő iskolai évben már nem leszünk kénytelenek a rajztermet sem nélkülözni. Hála és köszönet megértő és áldozatra kész támogatásukért. 6. Valláserkölcsi és hazafias nevelés. Folytattuk a megkezdett munkát, hogy kezdő intézetünk nevelési rendszerében a hagyományok alapjait megvessük. A vallásos nevelés szelleme áthatotta egész tanításunkat. Minden tárgy keretében megkerestük az alkalmakat, amikor a katolikus világnézetet kiépíthettük és megszilárdíthattuk növendékeinkben. így az érettségi magyar dolgozat is ebből a törekvésünkből fakadt. Az irodalom tanításán kívül a történelem oktatásában is, valamint a természettudományok tanításában fontosságuknak megfelelően érvényesítettük az apologetikus és a vallásos jelentőségű mozzanatokat. Más helyen beszámoltunk arról is, hogy mennyire iparkodtunk az elmúlt évet Szent imre herceg életéből és példájából vett pedagógiai értékekkel a vallásos és erkölcsi nevelés szolgálatában kiaknázni. így most csak az egyes történeti adatokra kell hivatkoznunk. A vasárnapi és ünnepnapi szentmiséket növendékeink nagy száma miatt két csoportban végeztük. Ezeknek nevelő hatását fokozta az a törekvésünk, hogy a növendékeink ezen vallásos kötelességük teljesítésében necsak jelen legyenek a szentmisén és hallgassák azt, hanem Krisztus Urunk parancsának megfelelően „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre", ők maguk is cselekvően vegyenek részt a szentáldozat bemutatásán. Ezt a liturgiát cselekvő közösséget szeretnők egyre jobban kialakítani intézeti miséinken. Egyébként ezeknek fényét emelte a gregorián kar éneke. Nagyobb ünnepeken az egész énekkar egyforma egyházi ruhába öltözve vette körül az oltárt és követte énekével a szent cselekményt. Az egyházi évvel való együttélésre nemcsak az időszakoknak megfelelő rövid imádsággal akartuk nevelni növendékeinket, hanem rendházunk kápolnájában tartott ájtatosságokkal (éjféli mise, évvégi hálaadás, szentségimádás, Miserere ájtatosság stb.) és ezeken mindig szép számmal voltak jelen növendékeink is. Az évközben tartott rendes közös szentáldozásokon kívül minden vasárnap sok diákunk és velük együtt sok szülő is magához vette az Ur szent testét a vasárnapi szentmiséinken. Megtartottuk a lelkigyakorlatokat is; a felső osztályosok szónoka dr. Witz Béla volt, a cserkészszövetség szeretett elnöke, az alsó három osztályosoknak pedig az intézet igazgatója mondott elmélkedő beszédeket. Minden alkalmat megragadtunk, hogy tanulóinkban a hazafias érzést gyarapítsuk. Ünnepélyek voltak vagy az egész intézet számára közösen vagy az egyes osztályokban az aradi vértanuk emlékére október 6-án, a trianoni béke ellen nov. 14-én, a magyar szabadság ünnepén márc. 15-én és a hősök ünnepén máj. 31-én. 7. Fegyelmi állapot. A nevelő munka azt célozza, hogy az akarat legyen úrrá az ember szenvedélyein, indulatain. Az akaratot pedig az ész és érzelmek kormányozzák. Az értelmi megismerés útján eljut a tanuló a jó megismerésére, a nemes érzelmek támogatói az akaratnak a jó cselekvésére. Még csak az állandó gyakorlás szükséges, hogy az e#ény kitermelődjék. Az iskola tanításával, példaadásával, a jónak