Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1930

10 tanuló teljesen elhanyagolja, több nehézséggel kell megküzdenie a követ­kező iskolai év elején. A 11 hetes vakáció alatt sok minden elmosódik az emlékezetben. Aki 11 hétig nem gyakorolja magát p. o. a gyorsírásban, he­gedűn vagy zongorán, hosszabb időbe kerül, hogy ismét visszaszerezze régi gyakorlatát. A vakációi szellemi foglakozás tekintetében a fősúlyt azokra a tárgyakra kell vetni, amelyek a következő évben folytatódnak. A magyar nyelv és irodalom körén belül pedig éppen a vakációi olvasgatás lényegesen megkönnyíti a következő iskolai év munkáját. Ezek szerint a szellemi vaká­ciói foglalkozás központjában a nyelveknek és matematikának kell lennie, amivel nem akarjuk azt mondani, hogy a többi tárgyakkal egyáltalában ne foglalkozzék a tanuló. A III. o. fizika elvégzése után sok gyönyörűséget és nemes szórakozást fog okozni az ott tanultaknak gyakorlati megoldása, kis kísérletező gépeknek összeállítása vagy a tanultaknak kipróbálása. Gyer­mekkorunkban a gyermekláncfűnek meg a töknek száraiból készítettünk szökőkutakat vagy tanulmányoztuk a közlekedő edények törvényeit. A nya­ralási hely flórájának gyűjtögetése sok szép órát fog szerezni a tanulónak. Ugyanez áll az ásványok gyűjtögetésére is. De mégis oda térünk vissza, hogy a szellemi foglalkozás központjában a nyelveknek kell lennie és a matematikának. Vegyük sorra az egyes tárgyakat! Magyar nyelvből az alsó osztályos diákok írjanak, fogalmazzanak. Ve­zessenek naplót a napi eseményekről s levelezgessenek osztálytársaikkal. Bőséges alkalom lesz a helyesírás gyakorlására, a fogalmazás fejleszté­sére. De persze a szülőknek nem szabad ebben magukra hagyniok gyerme­küket, hanem ki kell javítani, vagy legalább a figyelmet fel kell hívni a hibákra s a tanulókkal magukkal kell kijavíttatni az elhibázott szót vagy mondatot. A IV. osztálytól kezdve a középiskolai Tanterv az olvasmányok egyik részét az otthonba utalja. Olvasnak közösen az iskolában is, de már sze­repel a IV. osztályban a házi olvasmány. Hogy hogyan kell olvasni, arra bőséges útmutatást ad az iskola, a házi olvasmányok végzése közben eze­ket az utasításokat valósítja meg a tanuló. De az olvasott könyv mellett mindig ott legyen a jegyző-füzet, melybe beleírja a tanuló nemcsak az ol­vasmány tartalmát, hanem összegyüjtögeti a szép mondásokat s a maga módja szerint kritikát is gyakorol. Vagyis nem pusztán passzív szerepet tölt be az olvasás közben, hanem aktivitásra törekszik. Ilyen nyári olvas­mány lehet a IV. osztályra Jókai: A nagyenyedi két fűzfa, az V. osztályra Jókai: Uj földesúr, Gyulai: Egy régi udvarház utolsó gazdája, a VI. osz­tályra Eötvös: A falu jegyzője, Herczeg: Pogányok, a VII. osztályra: Mikes levelei, Kisfaludy Károly vígjátékaiból néhány, a VIII. osztályra: Petőfi, Arany, Vörösmarty, Tompa költeményei, Gárdonyi és Herczeg ismertebb regényei. Az a kérdés merülhet fel, hogy hol szerezze meg a tanuló ezeket a könyveket. Az iskola nem rendelkezik annyi példányszámmal, hogy min­denkinek tudjon a kezébe adni egy-egy példányt. Meg lehet szerezni a köny­veket az otthonnak könyvtárából. Nem sok helyet foglalnak el, még ha ide­genbe kell is menni. Az eszményi állapot mégis az volna, ha a tanuló maga szerezné meg apránkint ezeket a könyveket. A karácsonyi ünnepek, szüle-

Next

/
Oldalképek
Tartalom