Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1925

4 2. Változás a tanári karban. Ujabb osztály megnyílása szükségessé tette újabb tanerők alkalmazását. Az intézet fenntartója és kegyura, Bárdos Rémig dr., pannonhalmi főapát úr Linzer Szilárdot, a pannonhalmi Szent Imre-gimnázium tanárát és az ottani internátus első prefektusát helyezte intézetünkhöz. Meleg szívet hozott magával a Szent Hegyről és odaadó buzgalommal szolgálta nemes hivatását. Óraadói tanári minőségben nyert alkalmazást Zásziós István, szobrászművész és oki. rajztanár. 3. Hivatalos látogatások. Bárdos Rémig dr., pannonhalmi főapát ur, iskolánk fenntartója és kegyura, november 27-én látogatta meg hivatalosan az intézetet. Minden osztályban meghallgatott egy-egy előadási órát és munkára, kötelességteliesítésre buzdította a tanulókat. Őméltósága hivatalos látogatásán kívül többízben is kitüntette iskolánkat hosszabb-rövidebb látogatásával. Mázy Engelbert dr., rendi főigazgató úr április 9—1 l-ig végezte hivatalos látogatását. Krywald Ottó, c. prépost, érseki főbiztos és Blieszner Ágoston, prépost-plébános urak gyakrabban ellátogattak a vallástani órákra. A szakfelügyelő urak közül Vargha György dr., Oberndorf A., Schmidt A., Bartlia J. és Bernáth I. hallgattak meg egy-egy előadási órát. Az ifjúságért lángoló szíve hozta közénk gróf Mailáth Károly Qusztáv dr. erdélyi püspök úr őkegyelmességét április 8-án. Bement mind a három osztályba s utánozhatatlan kedvességgel szólt a tanulókhoz. Búcsúzóul megáldotta őket. Könnyes szemekkel vette át a III. osztály tanulóinak erdélyi diáktestvérciknek küldött azon üzenetét, hogy nehezen várják azt a pillanatot, mikor testvéri kezet szoríthatnak egymással. 4. Az új Rendtartás 1926 március 19-én lépett életbe. Megjelenésével az iskola fegyelmi és tanulmányi rendje, továbbá adminisztrációja összhangba keiül az 1924. évi XI. t.-c.-el, amely a középiskola elsődleges céljának a nevelést tűzi ki. 5. Intézetünknek a nyilvánossági jogot a most elmúlt iskolai évre a nm. vallás- és közoktatásügyi Miniszter úr 1926 május 5-én kelt 31.422—V. számú le iratában adta meg. 6. Valláserkölcsi és hazafias nevelés. A valláserkölcsi nevelés célja a megtisztult lélek úrrá tétele a szenvedélyektől zaklatott testen, az Isten törvényei szerint irányuló akaraturalomra segítése, hogy — az írás szavaival élve — „elmellőztessenek a test cselekedetei" (Qál 5, 19—21.), amelyek fogva tartják az akaratot (Róm. 1, 18.) és megteremjenek a lélek gyümölcsei (Qal. 5, 22.). A lélek és test között való viszony szabályozása teremti meg a lelki egyensúlyt, a derűs és állandó „pax"-ot. A nevelő munka nagy jelentőségének és sáfárkodásunkért való számadás tudatában az iskola minden törekvéssel azon volt, hogy valláserkölcsi nevelésében minél jobban megközelítse az eszményi magaslatokat, hogy tanulói „lélek szerint járjanak" és „az Istent dicsőítsék és hordozzák testükben" (I. Kor. 6, 20.). Az ifjúság ugyanazon elveket, igazságokat, ugyanazt a hitet hallotta és látta minden órán; nem láthatott sem az iskolában, sem az iskolán kívül nevelőinél az elveknek, a hirdetett igazságoknak ellentmondó példát. Ha pedig a családi körben látott ilyent, számos esetben apostolává lett az iskolában látottaknak ,hallottaknak : „az igazságot szívvel-szájjal vallották" f'rős egyéniségüket természetfeletti alapokra építő jellemek kialakításával tettük és tesszük a legnagyobb és legbiztosabb szolgálatokat a nm. vallásés Közoktatásügyi. Miniszter úr azon rendeletének, hogy a középiskolák is állja-