Ciszterci rend I. kerületi Szent Imre főgimnáziuma, Budapest, 1913

Békefi Rémig dr.: A ciszterci Rend története Magyarországon

26

püspök 25.000 koronányi, továbbá a vallásalap és a zirczi apátság adományából önállósítása s ez utóbbinak a kegyurasága alá fogadása (1910); a rendi birtoktesteknek okszerű gazdasági fejlesztése, a hal- és sertéstenyésztés, Akolbán, Kiskarácsonyszálláson, Kokasdon, Nagy- venyimen és Róbertvölgyön a tehenészet, a dohánykertészet és a kendertermelés s a hercegfalvi major és gőzmalom szervezése; az előszállási uradalom részére gőzekének a beszerzése; a fillokszera által elpusztított szőlők felújítása s a homokos területen új szőlőtelepek és erdők alakítása Vajda Ödön apát nevéhez fűződnek. A magyar ciszterciek háláját rótta le Rendünk magyarországi alapítója,

III. Béla király iránt, midőn e nagy uralkodó földi maradványainak országos temetésekor (1908. október 21.) a Rendnek negyedrészét elvezette a budavári Mátyás-templomba, hogy imádságukkal emeljék a nemzeti kegyelet bensőségét; s ugyanekkor III. Béla király emlékére a Rend négy főgimnáziumában — Baja, Eger, Pécs és Székesfehérvár — két-kétezer koronás ösztöndíjalapítványt tett a magyar ifjúság részére. Vörösmarty Mihály születésének századik évfordulóján (1900. december 1.), a nemzet nagy költője és a székesfehérvári gimnázium egykori tanulója iránti kegyeletből, a székesfehérvári rendház falába emléktáblát állít és ezt országos ünnep keretében, hazafias beszéd kíséretében leplezi le. 1905-ben meg anyagi támogatásával készségesen közremunkál, hogy a költő-király emléktáblája mellett, Ányos Pál, a fájdalmas szavú költő és Virág Benedek, a nemzeti lélek tüzes ébresztője — a két székesfehérvári pálos-tanár — emlékét is márványtábla hirdesse az utókor előtt. Apáti feladatainak leg- nemesbjei közé sorolta a Rend történetének ügyét is. Kormányzata alatt jelent meg Békefi Remigtöl, „A pilisi apátság történeté“-nek második, „A pásztói apátság történeté“-nek három kötete és „A cikádori apátság története“. Magyar hazánk ezeréves fennállásának emlékére készült a ciszterci Rend Emlékkönyve (1896), melyben rendtagok — Békefi Rémig dr., Inczédy Dénes, Kassuba Domokos, Lövárdi Alajos, Piszter Imre dr., Szabó Otmár, Szenczy Győző és Werner Adolf dr. — a Rend történetét, oktatásügyi, lelkészi és irodalmi működését írták meg. A ciszterci Rend alapításának nyolcszázados fordulójára Piszter Imrének „Szent Bernát élete és müvei“ című két kötetes munkája jelent meg. Vajda Ödön apát tetteinek fénypontja azonban az egri főgimnáziumon tündöklik, melyet 370.000 korona költséggel, rendi vagyonból emelt a magyar ifjúság valláserkölcsi és hazafias nevelése s tudományos oktatása gondos otthonául. Vajda Ödön személye és a vezetése alatt álló ciszterci Rend iránti királyi rokon- szenv és kegy nyilvánult meg abban, hogy I. Ferenc József koro-