Ciszterci rend I. kerületi Szent Imre főgimnáziuma, Budapest, 1913
Békefi Rémig dr.: A ciszterci Rend története Magyarországon
13 sorait.1 Kebeléből nyomban hármas bizottságot küld ki. Ez Ebrach (Eboracum), továbbá a „Szeretettről (Charitas)1 2 és „Üdv-forrásá“- ról címzett apátságok apátjaiból alakul meg. Utasításuk úgy hangzik, hogy az egész Rend nevében hívják össze Németország határain belül, ahol tetszik, tanácskozásra azokat az apátokat, akiknek megjelenése a cél érdekében szükségesnek látszik. Rajzolják előttük hü vonásokkal a bajokat, melyeknek orvoslása közös rendi cél. S ennek alapján szólítsák fel őket, hogy a magyarországi monostorok életének megjavítása és biztosítása végett, küldjenek kebelükből becsületes és jámbor tagokat oly számmal, amint a szükség megkívánja. Ha felhívásuknak eredménye lesz s egyes apátok ajánlanak tagokat, ezeket átveszik s akár személyesen, akár megbízott útján Magyarországba vezetik és a királynak bemutatják. Ezután az új tagokat az egyes monostorokban elosztják; az apátokat és a többi rendi hivatalokat saját belátásuk szerint betöltik ; a lelki és anyagi ügyekben mindazt életbe léptetik, amit szükségesnek találnak. A király, az ország főurai, nemesei, községei és lakói körében egész erővel azon lesznek, hogy az apátságok ingó és ingatlan birtokai, melyek idegen kézen vannak, a hozzájok fűződő jogokkal és kiváltságokkal együtt a Rendre vissza- szálljanak. A cisterciumi nagykáptalan csakugyan önmagához méltón járt el. Nem elégszik meg a biztosok kijelölésével és felhatalmazásával, hanem működésök sikeréről is gondoskodik. Ezért fordul most az egyes apátokhoz és rendtagokhoz. Lelkűk elé állítja ama kötelmeket, melyeket a közszellem ró rájok. Majd meg biztatja, serkenti, kéri s esdekelve buzdítja őket, tárják föl szívüket a hívó szózat előtt, hallgassanak rá és kövessék, hogy a rendi közös cél, a magyarországi monostorok megmentése biztosítva legyen. Az egyes apátoknak még azt is lelkűkre köti, hogy a Magyarországba kiszemelt tagokat kellő ruházattal és útiköltséggel is ellássák. Figyelmezteti őket, hogy van Magyarországban a ciszterciek között egy kiváló ember, Márton, ki imént köszönt le a szentgotthárdi apátságról.3 Ebben megbízhatnak s bármily dologban és alkalommal hozzá fordulhatnak. Végül a biztosoknak parancsul adja a nagykáptalan, hogy amit a jövő évi összejövetelig végeznek, részletes jelentésben közöljék. Szép világot vet a rendi közszellemre, hogy több apát már a 1 „Praesens Generale Capitulum tanti regis summam deuocionem permaxi- mamque religionem omni reverencia et sollicitudine possibili suscipiens, amplectens et prosequens.“ (Stat. Cap. Gen. Ord. Cist.) 2 Más adat szerint Langheim apátja volt az egyik. :i Heimb : Notitia Historica de ortu et progressu abb. S. Gotth. p. 53. 71.
