Ciszterci rend I. kerületi Szent Imre főgimnáziuma, Budapest, 1913

Békefi Rémig dr.: A ciszterci Rend története Magyarországon

9

Apátságaink a honvédelem terén is lerótták hazafias kötelességüket. János pilisi apát a tatárjárás után, de 1254 előtt a pozsonyi várnak Vedric nevű részén emel saját költségén tornyot és házakat. A bélakúti apátság meg 1334 és 1351 között a híres péterváradi erődöt építi, mely hazánk déli részét századokon át védelmezé.

Rendi konventjeink mint hiteleshelyek csak elvétve szerepelnek. Mindössze is csak a cikádori, egresi, kerzi és pásztói működéséről tudunk. De azért a ciszterci rendnek a jogszolgáltatás terén is szép múltja van. A pápák, mint az egyháziak főbírái, gyakran megtisztelik a ciszterci apátokat és hellyel-közzel még a perjeleket is bizalmukkal s a püspökök és érsekek közötti perekben vizsgáló-, sőt ítélőbíróul is kiküldik őket. Az apát és konvent meg az apátsági birtokon élő emberekre nézve föllebbviteli bíróság.

Az apátok királyaink bizalmából országos küldetésben is eljárnak. Imre király a pilisi apátot küldi Rómába, hogy kereszteshadjáratát későbbre halaszthassa. IV. Béla dicséretekkel halmozza el János pilisi apátot királyi követségében tanúsított áldozatkészségéért. Nagy Lajos király kincseit is ciszterci apát viszi ki Achenbe és kéri idővel számon.

A cisztercieknek a művészetek fejlesztésében nagy érdemük van. A csú^sív Franciaországból velük érkezik meg hozzánk; és pedig előbb, mint a németekhez. Egyházaik átmeneti stílusban épülnek. Amint valahol megszállnak, először csak ideiglenesen, fából építkeznek ; kőépületre csak később került a sor. Egyházaikat legnagyobbrészt Nagyboldogasszony tiszteletére szentelik. Építkezésüknél főszabály az egyszerűség. Egyházaikat és monostoraikat rendtagok, lényegében azonos módon építik. Egyházaik alapformája a latin kereszt. Kereszthajó rendesen van ; a hosszanti hajók száma három. Az apsis egyenesen záródik. A szentély két oldalán, a kereszthajótól keletre páros kápolnákat emelnek csendes miséik és magánáhítatuk végzésére. Félköríves gerincboltozat helyett a csúcsíves hevederboltozatot alkalmazzák. Altemplomuk nincs. Harangtorony helyett csak kis tetőtornyot (Dachreiter) építenek a kereszthajó fölé. Az emberi és állati torzalakokat egyházaikból, szent Bernát szavainak hatása alatt, egészen kiszorítják s azokkal együtt a festmény is majdnem egészen templomaikon kívül marad. Művészi érzékük azonban ezért kárpótlást keresett. Eleinte az ablakok üvegdarabjait úgy ólmozzák össze, hogy az ólomvonal egyes részei művészi egésszé olvadtak. Később ezeket utánozták és az üvegre szürke alakokat festettek (Grisailmale- rei, grau in grau)i A rend szigorú egyszerűsége nemcsak a festő ecsetjét, hanem a szobrász vésőjét is kitiltotta az egyházból. Az összes díszítés mindössze annyi, hogy a pillérlábon egyszerű vonal