Ciszterci rend I. kerületi Szent Imre főgimnáziuma, Budapest, 1913

Békefi Rémig dr.: A ciszterci Rend története Magyarországon

7

később azonban napirenden van náluk. Szép szónoklatuk Budán nagy hallgatóságot vonzott a templomukba,

A rendtagok szellemi kiművelésére a Rend nagy gondot fordított. Már a Rendbe lépésnél megválogatták az embereket. Aki tanultság dolgában nem üti meg a mértéket, nem léphetett a szerzetes tagok sorába. Már az 1245.-i nagykáptalan elrendelte, hogy minden rend- tartománynak (provincia) legyen hittudományi iskolája. A legjelesebb rendi főiskolák (studium generale) a párisi, tolosai, magnavallisi és a bécsi. A magyar rendtagok megfordultak Párisban is, mert a nagykáptalan kimondotta, hogy negyven szerzetes után mindegyik apátság kettőt, tizennyolc után meg egyet küldjön a párisi kollégiumba. Leginkább azonban mégis Bécsben végeztek; mert Ausztria, Bajorország, Frankónia, Stájerország, Karinthia, Krajna, Morva-, Lengyel- és Magyar- ország monostorai a bécsi studium generáléba küldték tagjaikat. 1432-ben Illés bélakúti és Mihály egresi, 1471-ben meg Lénárd borsmonostori apátot látjuk az egyetem hallgatói sorában.

Ily úton a ciszterci Rend kiváló erőkre tett szert. A magyar- országi ciszterciek jó hírnevének fényes bizonyítéka III. Honorius pápának 1221.-i levele. Ebben az esztergomi és kalocsai érseket arra szólítja föl, hogy küldjenek hozzá két-három vagy négy megbízható és tudományos szerzetest, de ha lehet, mégis cisztercieket, kiket a pogány népek megtérítésére akar küldeni.

A rendtagok, amint idejök engedi, a szellemi munkának is élnek. Erre legalkalmasabb volt a téli időszak. Minden monostorban van könyvtár (armarium) s emellett írószoba (stuba scriptoria). A kéziratokat az egyik apátság a másiktól kikölcsönzi, lemásolja és így teremti meg a könyvtárt. A kézirat kiállításánál főszabály az egyszerűség. Később ebből engednek s a díszes kezdőbetűket bőven alkalmazzák.

A ciszterci Rend, mint ilyen, azonban nem a szellemi, hanem az anyagi munkát és pedig a földmívelést vallotta elsőrangú feladatának. Földjeiket részben maguk mívelik. Mivel erre a szerzetes rendtagok munkája elégtelen, tartottak „paraszt fráterokat“ (fratres conversi) is. Ezek a föld igazi mívelői.

A ciszterciek a nyugati művelődés ismereteivel új korszakot nyitnak a nemzetgazdaság terén. Rendesen vad és zord vidéken vagy mocsaras területen s a folyó bal partján telepednek le. Zircz az ős Bakonyban, Pásztó a Mátra alján, Pilis a Pilis-hegy lábánál, Bél- háromkút a Bükkben a Bélkő tövénél, Schavnik a Szepességben, Kerz az erdélyi havasok alatt, Cikádor a Sárvíz, Szentgotthárd meg a Rába mocsarainál hirdetik azt a nemes munkát, mellyel a ciszterciek