Ciszterci rend I. kerületi Szent Imre főgimnáziuma, Budapest, 1913

Békefi Rémig dr.: A ciszterci Rend története Magyarországon

5

Ciszterci apácák Brassón,1 Pozsonyban,1 2 Veszprém-völgyében3 és a Szent Jakabról nevezett Száva- vagy Szent Egyed-szigeten telepedtek le.4

A benedekrendi monostoroknak az volt a bajuk, hogy nem volt közöttük szervezeti összefüggés. Ezen akart segíteni a ciszterci Rend ősi alkotmányát tartalmazó „Charta charitatis“, mely az összes apátságokat a leszármazás alapján kapcsolatba hozza egymással. E szerint a ciszterci Rend összes apátságainak feje Cistercium (Cisteaux). Utána a négy legrégibb apátság — Firmitas, Pontiniacum, Claravallis és Morimundus — következik. A többi apátság — akár közvetlenül, akár közbevetve — ebből az ötből települ. A telepítőt az atyaapátság, a telepest meg a fiókapátság címe illette meg. Ez a szervezet mindegyik apátságnak önállóságot biztosított saját jogkörén belül s mindegyiket alárendeltjévé tette az atyaapátnak s fölérendeltjévé a fiókapátságnak. Az atyaapát az ő fiókapátságát évenkint hivatalosan meglátogatja és megvizsgálja s az esetleg meglazult fegyelmet saját erejéből vagy esetleg a nagy káptalan segítségével helyreállítja. Az új monostorban egy apátnak és legalább tizenkét szerzetesnek kell lennie. Új monostort csak az az apátság telepíthet, melynek legalább hatvan tagja van.

A monostor feje az apát. Benn a rend és fegyelem őre, kifelé meg monostorának a személyesítője. A hatalom kezeiben összpontosul, a felelősség vállain nyugszik. Vezérlet s nem uralkodás a feladata. Hatalmát mérsékli a szeretet; szeretetét nemesíti a jog józan gyakorlása. A példaadás kötelessége; kötelességteljesítése már maga a jó példa. A monostor lelki és szellemi, anyagi és erkölcsi ügyei kezeiben oldódnak meg.

A konvent élén a perjel (prior) áll. O az apát helyettese, a házi rend vezetője és a munka irányítója. Az ő helyettese az alperjel (sub- prior), aki vele együtt elüljáró. Az újoncmester (magister novitiorum) a monostor nevelője, a lector meg a tanítója. Az énekmester (cantor) az alénekmesterrel (succentor) az éneket tanítja és a karban vezeti. A sekrestyés az istentisztelet ügyeit gondozza és a rendtagokat fölébreszti. A betegápoló (infirmarius) a betegeket gondozza. Ezek a monostorban nagy figyelemben részesülnek. A gazda (cellerarius) a

1 Reissenberger: Die Kérzer Abtei, 22.

2 Statuta Capit. Generalis Ordinis Cist, anni 1235. (Martene et Durand: Thesaurus Anecdotórum, IV. 1362.)

3 Fejér: Cod. Dipl. VII/I. 362 és VIII/IV. 580—581. — Békefi R.: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban, 58—59.

4 Janauschek: Orig. Cist. I. 259. és 260.