II. kerületi érseki katolikus főgimnázium és Rákóczi-kollégium fiúnevelő-intézet, Budapest, 1920
II. Intézetünk az 1920-21. iskolai évben
7 merítette a nemzeti nagyság előfeltételeit, a nemzeti érzés legmélyebb indokait és szentesítését. A romokon építeni tehát csak az fog, aki a nemzeti nagyság és a nemzeti feltámadás nagy gondolatát a kereszténység gyökérrendszerével ülteti be a nemzet fiainak fogékony leikébe. Ezt az építő munkát vállalja a Mária-kongregáció. A mi kongregációnk az egyéni újjászületés és a nemzeti újjáépítés kettős feladatát úgy vélte a legkönnyebben megoldani, hogy a lefolyt munkaévben két munkát szemelt ki szellemi kalauznak s e két munkából igyekezett kibányászni mindazon elveket, amelyek megvalósulásától az egyén is, de meg a nemzet is jobban boldogulhat a jövőben. E két munka volt: Savicki, Az élet értelme és P. Bangha, Magyarország újjáépítése és a kereszténység. Minden gyűlésen egy-egy tag mint értekező szócsöve volt az említett szerzők gondolat- világának, amelyet a felolvasást követő eszmecsere még jobban igyekezett megvilágítani s a jelenkor eseményeire alkalmazni. Összesen tartottunk 20 rendes gyűlést, 5 vigalmi délutánt, 5 magisztrátusi gyűlést, 1 házi ünnepélyt Sz. Imre pártfogónk tiszteletére, 1 nyilvános ünnepélyt az új tagok felvételével kapcsolatban, 1 őszi kirándulást a Gugger-hegyre. Kongregációnk prefektusa : Bánlaky Zoltán, asszisztensek : Kovách Miklós, Pekáry Lénárd voltak.“ Az alsóbb osztálybeli (II.—V. oszt.) tanulók Szent Istvánról nevezett csoportjának prézese Thym Adolf vallástanár volt, prefektusa Kunczer Gyula V. oszt. tanuló, titkára Papp Elemér V. oszt. tanuló. Ez a csoport is hetenkint tartott összejöveteleket hasonló keretek között. A „Toldy Ferenc“ önképzőkör Gyula Sándor tanár elnöksége alatt 1920. szeptember 20.-án megtartott alakuló ülésén a következőképen alakította meg a tisztikart: elnök Bánlaky Zoltán VIII. o. t., főtitkár Dillnberger László VIII. o. t., főjegyző Pitkó József VIII. o. t., pénztáros Veress Lajos VIII. o. t., könyvtáros Paulik János VII. o. t., titkár Sonnauer Péter VIII. o. t., jegyző Speneder Andor VII. o. t. Üléseit hétfői napok délutánján tartotta meg. Összesen 12 rendes és egy díszgyűlés volt. A kör fölkarolta ez évben a zenét is a szavalatok, értekezések és bírálatok mellett. Nagyobb tevékenységet fejtett ki e téren : Harsányi Ferenc VIII. o. t. mint zenész, Dillnberger László VIII. o. t. mint szavaló és zenész, Keresztúry Dezső VII. o. t. mint előadó és értekező, Paulik Ödön Vili. o. t. mint szavaló és Weiser Lajos VIII. o. t. mint zenész. A bírálók közül különösen Wenk Endre, Weiser Lajos, gr. Pálffy József, Paulik Ödön VIII. o. t., Speneder Andor és Kraffszky Ferenc VII. o. tanulók hallatták gyakran elismerő vagy gáncsoló szavukat. A Nyári Kör dr. Radványi Kálmán vezetése alatt az 1920 nyarán ugyanazon programra szerint dolgozott, mint az előző években. A csapatokra való tagozódás és a szakok szerint való munka intenzívebbé tette a Nyári Kör belső életét. A Nyári Kör 144 tagja nyolc tiszt vezetése alatt hat csapatra oszlik s minden csapat külön dolgozik, bár hetenkint van közös gyűlés is {vasárnap). Voltak az idén is a gyűléseken szavalások, fölolvasások, ünnepélyek, kirándulások, műszaki gyakorlatok, elsősegély-tanfolyamok, komoly megbeszélések stb. Legújabban megalakult a Ny. K. biciklikülönítménye is, egyelőre 11 taggal. A Nyári Kör segélypénztára működött. Minden tevékenységünk centruma és végső célja az egyéni képességek kifejlesztése volt. Programmunk: rávezetni a diákot önmagának, erőinek a fölismerésére és a saját életét életni vele. A diákélet rendezése legjobban a diáktáborokban sikerül, ahol a pedagógus megteremtheti diákjaiból azt a kis diáktársadalmat, amely kiszakítva a nagyok
