II. kerületi érseki katolikus főgimnázium és Rákóczi-kollégium fiúnevelő-intézet, Budapest, 1918-1919

I. Intézetünk múltja - II. Intézetünk az 1918-1919. és 1919-1920. iskolai évben

5

Június 9.-én, midőn a szomorú évet lezárták, a régi igazgató a tanulók kérelmére a kollégiumi kápolnában Te Deumot tartott s a nagy számban együttlevő ifjúság, néhány tanár és szülő előtt, beszédjében leírva a kommunizmus anyagi és szellemi téren végzett pusztításait elismerését fejezte ki a tanulók többségének vallásos és hazafias viselkedéséért, egyszersmind figyelmeztetve a hála kötelességére azok iránt, akik ebben a szellemben tovább nevelték őket. A közoktatásügyi népbiztosság és a munkás- és katonatanács följelentésre bezáratta a környék lakóitól is látogatott kápolnát, de az intézetben megjelent teljhatalmú politikai megbízott és a feltűzött szuronnyal küldött vegyes bizottság fenyegetése ellenére többre nem ragadtatta magát.

1919 augusztás 2.-án, a véres ötágú csillag lehanyatlása után, az igazgató, akit időközben lakásából kiutasítottak, ismét kitüzette a nemzeti színű zászlót, dezinficiáltatta az intézetet és augusztus 21.-én hivatalosan visszavette azokat a visszaliqidáló hivatalnoktól. A proletárdiktatúrától idehelyezett tanítóelvtársak többnyire szó nélkül eltűntek.

Erről az évről még meg kell jegyezni, hogy Müller Kálmán tanár hazatért a hosz- szas orosz hadifogságból, Reichl Sándor tornatanár hasonlókép az 1914 óta teljesített nehéz katonai szolgálattól ; Schultz Aurél szabadságolt tanár pedig 1918 szept. 14.-én lemondás folytán végleg megvált az intézettől.

Az 1919—1920. iskolai év a nemzeti és iskolai újjáalkotás kezdete. Habár a hazátlan elemektől nyakunkra hozott egyre súlyosabb román megszállás alatt újabb óriási veszteségeket szenvedtünk, egy nagy igazság kétségbevonhatatlan bizonyítékaival gazdagodtunk : hogy t. i. az ország fennmaradása csakis keresztény és nemzeti alapon lehetséges. Ennek az alapnak elhagyásával többé-kevésbbé összefügg mindaz a nagy nyomor és szenvedés, amely bennünket a háború alatt és után ért, minden hűtlenség és árulás, minden rend- és fegyelembontás,' minden népámítás és lázítás, a katonai, iskolai, társadalmi, politikai élet megrontása, az ellenséges faji tulajdonságok és érdekek érvényesülése, az ország kiszipolyozása és éheztetése, a keresztény és magyar nép ariyagi és szellemi értékeinek pusztulása, a bolsevista rémuralom minden szörnyűsége. Egyedül a keresztény és nemzeti eszmék adhatnak ismét éltető erőt, bizalmat, lelkesedést, irányítást és kitartást a ránk szakadt szerencsétlenségből való fölemelkedésre, az ország újjáépítésére és helyreállítására.

Változás a közoktatásügyi kormányzatban. Az általános fölocsudásnak biztató jelei mutatkoztak az új kormányalakításoknál, amikor előbb Huszár Károly, utóbb a jelenlegi vallás- és közoktatásügyi miniszter : Haller István vette kezébe az iskolaügy legfőbb vezetését a valláserkölcsi és hazafias nevelés feltétlen követelésének hangoztatásával. Nagy szolgálatokat tett az iskolaügynek a Középiskolai Tanárok Nemzeti Szövetsége, amelynek legjelentékenyebb tagjai közül dr. Viszota Gyula tanker, főigazgató, gr. Széchenyi Istvánnak, a nagy keresztény szellemű hazafi munkálkodásának egyik legalaposabb ismerője, a minisztérium középiskolai ügyosztályának vezetője, dr. Pintér Jenő pedig a magyar irodalomtörténetírás egyik legkimagaslóbb munkása, a budapesti tankerület kir. főigazgatója lett. A nyugalomba vonult dr. Erődi Béla tankerületi kir. főigazgató magával viszi hosszú és fáradságos tanférfiúi működésének sok érdemét és az ő ideje alatt nagyranőtt tankerület számos középiskolájának hálás elismerését.

Változások a tanári testületben. Az elmúlt iskolaév elején intézetünk tanárkara értékes erőkkel gyarapodott a nagyszombati érseki főgimnázium menekült tanárainak személyében. Az intézetet fönntartó gondnokság készségesen alkalmazta és a testület szeretettel fogadta a testvérintézetnek a hazához való ragaszkodásuk miatt állásukat vesztett igazgatóját és tanárait, t. i. Hudyma Emil igazgatót, Cziky Vilmos, Martényi Elemér, Mutschenbachei Gyula, Németh Imre, dr. Schinner Lajos, és dr. Schwarz-Eggenhof er Arthur tanárokat. Kívülük Kán István jászói premontrei tanárjelölt nyert óraadó-tanári alkalmazást. Németh Imre tanárt az iskolaév végén az esztergomi főegyházmegyei hatóság beleegyezése mellett kinevezték a kőszegi róm. kath. polgári és elemi iskolai tanítónőképző-