II. kerületi érseki katolikus főgimnázium és Rákóczi-kollégium fiúnevelő-intézet, Budapest, 1917

II. A Rákóczi-kollégium

nevelőintézet elöljáróságának tagjait, ha azok valamelyike az intézet­ben megjelenik. 13. A valláserkölcsi és az iskolai fegyelem megsértése büntetés alá esik, melynek egyes fokozatai a fegyelemsértés nagysága és ismétlődése szerint jönnek alkalmazásba. Az erről intézkedő rend­tartásban előirt utolsó büntetés a kizárás. 14. A tanuló tartsa büszkeségének, hogy szép és tiszta intézetbe jár; ne szemeteljen papírdarabokkal vagy egyéb szeméttel sem az osztályban, sem a folyosón. Kiki saját helyéért, az osztályteremnek és az előtte levő folyosórésznek tisztaságáért pedig az egész osztály felelős. 15. Az épület falainak, berendezésének bepiszkolásából vagy megrongálásából eredő kárt a tettes köteles megtéríteni, ki ezen­felül, ha a rongálás rosszindulatból történt megfelelő fegyelmi bün­tetést is kap. Különösen üldözzük a padfaragást; a megfaragott pad árát föltétlenül meg kell fizetni. Ha az osztályban történt kárnak okozója szorgos kutatás után sem derülne ki, úgy a megtérítési kötelezettség az egész osztályra hárul. A kártétel tényét, a megtérítés kötelezettségét és mértékét a gimnázium igazgatója állapítja meg és pedig — tekintettel arra, hogy a szülők és gyámok a beiratáskor ezen rendtartást magukra nézve is a maga egészében kötelezőnek ismerték el — végérvényesen. 16. A tanuló nemcsak az intézetben, de míg annak tagja, az intézeten kívüli életet illetőleg is teljesen az iskolai fegyelem alatt áll. Ezen, az iskolának az idevonatkozó közoktatásügyi kormányrendele­tek által sokszorosan biztosított jogát az iskola gyakorolja is, ennél­fogva tanulóinknak szigorúan eltiltjuk a kocsmába vagy kávéházba való járást, a nyereségre való játszást, egymásközötti adósságcsinálást, a nyilvános táncmulatságokban való részvételt, a nyilvános helyen való dohányzást, az alsóbbrangú és erkölcsileg veszélyes mulató­helyeken való megfordulást. 17. Ugyancsak a közoktatásügyi kormány szigorú rendelete értelmében a tanuló nem lehet tagja semminemű, az iskolán kívül fönnálló egyesületnek, tehát sportegyesületnek sem és ezek versenyein aktív részt nem vehet. 18. Az intézet elvárja a szülők és gyámok közreműködését a nevelésnek az iskola által folytatott irányában: hogy féltő gonddal ügyelnek a gyermeknek kiváltképpen társaságára és olvasmányaira, hogy vallás- és erkölcsellenes szennyiratok — akár napilapok, akár egyéb nyomtatványok legyenek azok — a gyermek kezébe ne kerül­jenek ; hogy gyermekeiket az érzékiséget korán felkeltő színdarabok előadására ne engedjék s általában távol tartsanak a gyermektől mindent, ami lelkének harmonikus fejlődését kedvezőtlenül befolyásolná. Éppen ezért, az egyöntetű nevelés biztosítása és a kölcsönös tapasztalatok értékesítése végett, az intézet igen kéri a szülőket, hogy a tanárokat ne csak a tanév vége felé keressék föl az iskolában, midőn esetleg már alig lehet valamit javítani az addig rontottakon, hanem évközben is éljenek azon jogukkal, hogy az osztályfőnököket és az egyes tanárokat kitűzött fogadóóráikon az arra rendelt hiva­talos helyiségben fölkeressék és velük gyermekük tanulmányi elő- menetét és erkölcsi viseletét megbeszéljék. A tanári kar megállapodott abban, hogy az osztályozás előtti hetekben — januárban és júniusban — az intézet működésének zavartalansága érdekében nem fogad. A szülők címére intézett hivatalos értesítéseket az érdekeltnek aláírásával a kitűzött időre vissza kell származtatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom