II. kerületi érseki katolikus főgimnázium és Rákóczi-kollégium fiúnevelő-intézet, Budapest, 1915
Iskolánk és a háború
11 ellátásában segítettek, a vidéki bevonulókat kalauzolták. Az 1914—15.-i iskolai évben pedig délutáni és vasárnapi munkát vállaltak a Szociális Misszió Társulat, a Sajtóhölgy bizottság, a Hadsegíiö hivatal irodáiban. Részint belső irodai munkát végeztek, részint küldöncszolgálatot teljesítettek. A Hadsegítő hivatal által a budai vigadóban rendezett „karácsonyest“ (Katonaárvák karácsonya) rendezésében részt vettek s maguk a fiúk is gyűjtöttek és készítettek ajándéktárgyakat katonaárvák számára. (A részletes jelentést lásd az 1914—15.-i értesítőben.) Az 1915—16. évben pedig egy nyomorban lévő munkáscsaládnak csináltak a cserkészek meleg és gazdag karácsonyt. Hangversenyeket nem rendeztünk. Ünnepélyünk volt március 15.-én, azonkívül az önképzőkör bezárása alkalmával. A konviktus növendékei az intézet kertjét megmunkálták és beültették. Egyéb alkalom gazdasági munka végzésére nem kínálkozott. A háborúnak az ifjúságra gyakorolt hatása főkép abban nyilvánult, hogy a fiúk nagyrésze komolyodott s öntudatosabb lett. Megismerte a hazát, amely eddig tankönyvi fogalom volt előtte és rájött, hogy ő is tagja e hazának, amelyért az apja, bátyja, tanárja s esetleg idősebb barátja, volt iskolatársa vért ont. De viszont sok fiúban a háború fölébresztette a féktelen fantáziát, amely fölülkerekedik a munkakedven. Nem egy fiún tapasztaltuk a hanyatlást emiatt. A szociális érzék nagyobb lett, ami természetes következménye a veszedelmek, szenvedések közösségének. Kölcsönösen tűrni egymásért, áldozatot hozni azokért, akik értünk küzdenek, leereszkedni a nyomorban levőkhöz, örömet szerezni másnak: — mindez eleven, öntudatos kötelességérzetté tisztult. Hogy ez így van, mutatja az intézeti jótékonycélú gyűjtések eredménye is. A vallásos érzés mélyebb és igazabb : hiszen majdnem minden fiúnak van valakije a harctéren s így mindenkinek van kit félteni, van kiért imádkoznia. Növelte a háború a fiúk látókörét. Aktuálissá lett sok elvont ismeret, így például a földrajz, a chemia, a technikai tudományok, a történelem. A háború hátrányának tekinthetjük, hogy a temperamentum féktelenebb. A fiúk egy részében az erőszakosabb ösztönök is kifejlődtek. Ezt különösen a játékoknál tapasztaltuk. Több lett a játékban a vadság, az erőszak. Mintha a háború fölkorbácsolta volna a tanulók vérét. A tanulók létszámát illetőleg azt tapasztaltuk, hogy az alsóbb társadalmi osztály fiai nagyobb számmal iratkoztak be (különösen az
