II. kerületi érseki katolikus főgimnázium és Rákóczi-kollégium fiúnevelő-intézet, Budapest, 1914
Cserkészet
32 fordíthattunk. Mindazonáltal voltak önképző összejöveteleink, amelyeken a fiúk maguk is tartottak praktikus előadásokat. A hármas irányú kiképzés: a testnevelés, az ügyességek fejlesztése, a jellemnevelés nem szünetelt ez évben sem. Február 13.-án meleg, családias ünnepély keretében fölavattuk az újoncainkat, március 15.-én pedig hazafias ünnepélyt rendeztünk. Igyekeztünk hozzásímulni a nagy eseményekhez és a nagy nemzeti küzdelem minden jellemnevelő mozzanatát kihasználtuk. A jelszónk ez volt: A gondolat akkor válik igazán értékké, ha testet ölt, a jóakarat akkor lesz közkincs, ha jócselekedetekben virágzik ki. A cserkészélet — tevékeny élet. Cserkészkirándulásokat is rendeztünk. Kétszer voltunk a Nagykovácsi-réten, május 23—24—25.-én pedig három napig táboroztunk Törökbálint egyik erdejében. A kirándulás előkészítésében nagy segítségünkre volt Weinmann Sándor tanár úr és Győri Sándor, törökbálinti községi főjegyző úr. Kaptak a fiúk Meller R. földbirtokos úrtól két szamarat és egy kocsit s így a konyhafölszerelés és a sátrak szállításának a nehézségeit is könnyen megoldottuk. Egy gyönyörű erdőben rendeztük be a „diák-államot“. A csapat Budapesten tartózkodó tagjai a nagyvakációban minden vasárnap összejönnek. Folytatjuk a cserkészmunkát s ahol segíteni kell, ott leszünk. Amikor tehetjük, többnapos táborozásokat is rendezünk. Olyanok ezek a táborozások, mint a hadgyakorlatok: fölébresztik az alvó energiákat, önállóságra szoktatják a fiúkat, növelik bennük a praktikus érzéket s kifejlesztik a szociális érzékeket. A cserkészek jelszava: Légy résen! Dr. Radványi Kálmán.
