II. kerületi érseki katolikus főgimnázium és Rákóczi-kollégium fiúnevelő-intézet, Budapest, 1913

Herodotos mondatszerkesztéséről iskolai olvastatás szempontjából

13

έσαπικνέεσ&αι και δη και έ'ς ’Άργος · το ύέ ’Άργος (itt a kizökkenés ; a visszatérés pedig- a következő:) άτιικομένονς δε τους Φοίνικας ές δη το ’Άργος, I. 1. 6. 45.

εσχε και την γυναίκα και την βασιληίην Γνγης- itt következik valami beszúrt tudnivaló, amely után a folytatás csak ismétléssel lehetséges:) εσχε δε την βασιληίην etc. I. 12. 4. 55.

εί δε χρεών έστι τεκμαιρόμενον λέγειν τοϊσι νυν ετι έοϋσι Πελασγών... οίκεόντων (ez volt az első kitérés; az író azonban nem hagyja abba a magyarázást, hanem folytatja:) οι δμονροί κοτε ησαν... καλεομένοισι (még nincs vége, a magyarázás folytatódik:) οΐκεον δε... καλεομένην... μετέβαλ.ε (annyi minden betoldás volt, hogy ismételnie kell:) εί τοντοισι τεκμαιρόμενον δει λέγειν etc. I. 57. 7. 90.

Az ismétléshez számíthatjuk írónk azon különös eljárási módját, amikor bizonyos szavakat megismétel s velők új mondatot kezdve a szerkezet arányosságát zavarja meg.

άπέ&ανε,... άπε&ανιον δέ, III. 10. 17. 9.

ταϋτα εΐδον, εϊδον δέ, III. 12. 17. 11.

ενρε, εϋριον δέ, VII. 194. 2. 171.

οι δέ 'Έλληνες... έδέξαντο ... καί δεξάμενοι, IX. 25. 11. 132.

II.

A következőkben magyarázatát igyekezzük adni az említett stílusbeli jelenségeknek, magának az írónak a lelkében keresvén a megfejtő okokat.

Arra nézve, hogy szereti a mellérendelést, igen közelfekvő magyarázat lehet az, amit rendesen meg szoktak állapítani róla, hogy szereti az egyszerűséget, természetességet, világosságot,1 emiatt azután kerül minden bonyolódott szerkezetet tudatos elővigyázatossággal. Hozzátehetjük azt is, hogy szereti a nyomatékos beszédet, ami szintén magyarázatát adhatja az egyszerűbb mondatfüzésnek.

E szempontokat tekintetbe véve valóban sok jelenségnek az okát meg tudjuk állapítani.

Szereti az „és“-sel való mondatfűzést, mert az ilyen beszéd egyszerűbb, áttekinthetőbb. Ezért használ ott is és-t, ahol mi határozói mondatot írnánk. Mikor arról beszél, hogy Peisistratus és az athéniek a pallenei Athene templománál találkoztak és egymással szemben állást foglaltak (I. 62. 3. 97.), bár az „ahol állást foglal1 L. Geréb I.: Herodotos történeti könyvei. Bevez. LIV.