II. kerületi érseki katolikus főgimnázium és Rákóczi-kollégium fiúnevelő-intézet, Budapest, 1912
Végzett tananyag
27 a) Olvasmányok: Elbeszélések, rajzok a magyar földről, népéletről, a magyar történelemből a kiegyezésig. Jókai, Vas Gereben, Eötvös K., Benedek, Mikszáth, Fraknói, Horváth M., Varga, Cserei M., Thaly, Gaál, Tömörkény, Móra Istvántól prózát olvastunk, Arany Jánostól, Eötvös J., a két Kisfaludy tói, Gyulai Páltól, Dalmadytól és Bán Aladártól pedig költeményeket. Az olvasmányok tartalmát és vázlatát leírták, a költeményeket kívülről is megtanulták a fiúk. b) Nyelvtan: Hangtan. (A magánhangzók és mássalhangzók változásai.) Szótan. (A szavak fajai. A szavak jelentése. A szóalkotás. A szóragozás.) Mondattan. (A mondatok osztályozása. A mondatrészek. Az összetett mondatok fajai.) Kéthetenkint írásbeli dolgozat a végzett anyag alapján, szóbeli előadás és megbeszélés alapján. Hetenkint volt szavaló óra. Tanította : Dr. Radványi Kálmán. Latin nyelv. Heti 6 óra. Tankönyv: Fodor-Székely : Liber Sexti- Csengeri : Latin nyelvtan. II. rész. Mondattan. Tananyag : a) Olvasmányok: Livius alapján a római történelemből : Horatii et Curatii. — Brutus. — Horatius Cocles. — Mucius Scaevola. — Menenius Agrippa. — Marcius Coriolanus. — Clades Alliensis. — Capitolium liberatum. Továbbá : Invitatio ad circenses. — Phaedrus meséiből : Ranae regem petierunt. — Vacca, capella, ovis et leo. — Cervus ad fontem. — Canis fidelis. — Rana rupta et bos. — Vulpes et ciconia. — De vulpe et uva. — Livius és Phaedrus életrajza. b) Mondattan : Az alany és állítmány viszonya. Az esetek használata. A különféle esetekkel kifejezett határozók részletesen, kapcsolatban magyar mondatok latinra fordításával. Acc. cum. inf. és abl. abs. Kéthetenkint írásbeli dolgozat. Az előző évek anyagának ismétlése. Tanította : Dr. Radványi Kálmán. Német nyelv. Heti 4 óra. Tankönyv : Kemény Ferenc ; Német nyelvtan és olvasókönyv. I. rész. Nyelvtan: A német olvasás és írás szabályai. A hangsúly. Az egyenes fordított és mellékmondati szórend. A főnevek neme, többesszáma és a főnévragozás. A főnév mint mondatrész. Az acc.-, dat.-, gen.-al álló praepositiók. A melléknév gyenge, erős és vegyes ragozása, fokozása. A személyes, birtokos, mutató névmás. A tőszámnevek. A német igeragozás sajátságai. A haben, sein, werden segédigék praesense, imperfectuma. Olvasmányok: Der Lehrsaal. — Die Eltern. — Das Haus I., II., III. — Das Jahr und seine Teile. — Was ich liebe. — Das Huhn. — Der menschliche Körper. — Die Sinne und die Kleidung. — Das Korn. — Die Jahreszeiten. — Die Verwandten. — Der Frühling. — Die Tageszeiten. — Die Geographiestunde. — Die wichtigsten Haustiere. — Sehens-
