X. kerületi tisztviselőtelepi magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1917
I. Iskolánk élete a háború negyedik évében
6 2. Iskolai ünnepeink. Az év megnyitás, évzárás, október 6. és március 15-ike adott alkalmat arra, hogy az iskolacsalád össze- összegyüljon közös érzéstől hevítve. 3. Hivatalos látogatások. Intézetünk tanító munkáját több ízben látogatta meg Fest Aladár kir. főigazgató. Jóakaró és javító célzatú megjegyzéseit az intézet igazgatójával közölte esetről-esetre. Tanácskozást ebben az évben nem tarthatott. Iskolánk iránt állandóan tanúsított jóakaratáért e helyütt is köszönetét mondunk. A róm. kath. vallástanítást Zubriczky Aladár dr. egyetemi tanár, érseki biztos és Krywald Ottó a középiskolai r. k. vallásoktatás érseki főbiztosa látogatták meg néhány ízben. 4. Fegyelmi állapot. A nevelésünkre bizott ifjúság viselkedése súlyosabb panaszra ebben az évben sem adott okot, de rá kell mutatnunk arra a nem nagyon örvendetes tapasztalatra, hogy a normális tisztesség korlátái közé való szorítása növendékeinknek rendkívül nagy és elernyesztő munkát rótt reánk. Akarjuk hinni, hogy ez az iskolai év volt a megpróbáltatás utolsó éve s utána némi könnyebbülés fog következni. Adja a Gondviselés, hogy szívünkben kevesebb szomorúság, elménkben kevesebb gond és több megnyugvás, némi bizakodó remény lehessen ! # Gyászunk. E nehéz iskolai év nem múlhatott el tőlünk gyász nélkül. Tanítványaink közül többen csaknem az egész éven át súlyosan betegek voltak. A rossz táplálkozás, a fütetlen szoba, a zaklatott élet próbára tette a test és lélek ellenálló képességét. Hosszas, kínos betegségéből nagynehezen felépült a múlt évben Márky Tas István derék, kiváló tanítványunk. Örvendett a szívük, hogy megmarad az életnek, de ime újra megtámadta a kórság, s nagy szenvedésének a halál vetett véget. Mélységes bánattal kísértük ki a temetőbe. Szép és nagy reményre jogosító Ígéret volt tehetsége, páratlan kötelességtudása, erkölcsi tisztessége. Be nem válthatott ígéret maradt. Hirtelen húnyt el ragályos kórban Császár Ferenc IV. B.'o. tanuló; hosszas betegség előzte meg Potoczky Ödön III. B. o. tanuló halálát, s gyorsan ölő betegség ragadta el iskolacsaládnak köréből a kedves, törekvő Parlagi István I. A. o. tanulót. Az iskolai év vége felé halt meg Kántor Lajos V. o. tanuló tüdővészben. A mélyen sújtott szülők fájdalmában osztozik az iskola is. A temetések e komor éveiben alázatos lélekkel állunk a frissen hantolt sírok mellett. —-— - ...............
