X. kerületi tisztviselőtelepi magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1916

I. I. Ferencz József (1830-1916)

I. Ferencz József uralkodásának utolsó két esztendejében a világháború ad alkalmat újra a magyar nemzetnek arra, hogy őseinek legtöbbször megnyilatkozó erényét: az önfeláldozó hősiességet és vitézséget a haza földjének s az uralkodó család hatalmának megvédésében méltó kifejezésre juttassa.

A nemzet mely megrendüléssel vette múlt év novemberében a lesújtó hírt az agg uralkodó haláláról. Az egész ország osztozott a veszteség fájdalmas érzésében. A nemzet ifjúsága, míndeník a maga iskola-családjának keretében, kegyeletes gyászünnepen nyílvánította részvétét.

A történetíróra vár a feladat, hogy az utóbbi félszázad tör;énetében kijelölje azt a helyet, amelyet immár elköltözött agg királyunk elfoglalt; érdeme szerint méltassa mindazt, amit nemzetünk javára tett; összehasonlítsa az ő korát elődeinek korával, s megfesse hü, igaz képét.

Az országos gyászünnep alkalmával minden magyar fölesdett a népek és uralkodók sorsát intéző Gondviselőhöz, hogy védőkezét atyai jósággal terjessze fölénk; osztassa el egünkről a szomorúság felhőjét, adjon erőt létéért küzdő nemzetünknek továbbra is.