X. kerületi tisztviselőtelepi magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1912

I. A mi hajlékunk (képekkel)

6

Mert nem kis dolog ám egy-egy szárnyban ügyesen csoportosítani szertárat, előadó és előkészítő szobát, tágas kisérletezőt (laboratórium), mikor más és más méretet kíván mindenik és megfelelő összeköttetést. E mellett a főfalak, a folyosó már megvan. Ez megköti a tervezőt. A főfalakat ki-be tolni nem lehet, bár rajzban könnyű volna.

A ki kisebb lakóházat tervezett magának, az már érezhette, mennyire bonyolult csak egy modern, ügyesen kigondolt kis lakás tömör elrendezése! Hát még egy száztermű palotáé! — A ki rajzban tervezett, az tudja, hogy egy-egy vonal megváltoztatásával utána dől, mozdul a rajzon minden.

Futkos hát az írón, de a nagy törlőgummi is. Időnként összebúvik a művész és társa. Egy-egy csomót közösen próbálnak megoldani. Olykor bizony fejcsóválva válnak szét; nem ment! Várni kell, míg megjön a mentő ötlet. És megjön ! S akkor könnyen, szinte magától megy a négyszögek elhelyezése.

Arról nem is jó beszélni, hogy meg-megszeret az ember egy megoldást ! Már a kifelé alakítást is elképzelte, fel is jegyezte magának. Hogy milyen eredeti, magyaros is lesz ez kifelé, a homlokzaton ! Elkészül hamarosan a részlet látszati képe csinos mellékrajzban. És egy órával később, több mentési kísérlet után, le kell mondani a szép tervről. „Pedig, de jó megoldás volt“ sóhajtja művészünk! Igen. Jó volt, egész volt mint részlet, de nem volt szervesen beleilleszthető a nagy egészbe ! És ez folyton gyötrő feladat! A nagy, összhangzatos egészbe megfelelő részleteket beleilleszteni. A tervezés mindannyiszor megleckéztet, valahányszor külön tervezett részleteket akarunk nagy egységekké összegyúrni és nem fordítva: nagy egységeket osztunk kisebbekké.

De végül is, kész a terv. Nemcsak az alaprajz, hanem a homlokzattervek is látszati (egyelőre képzeleti) képekkel egyetemben. A teleknek egész hosszán (96 m.) végig áll a főépület. Igen széthúzott nyomtatott H betű az épület alaprajza. Az északi és déli (38—38 m. h.) épületszárnyat összekötő épülettörzs (72 m. h.) közepén többszörös derékszögű négyszög kombinálásából alkotott csomóponttal. Ez az alaprajz eldönti az épület belső térelosztását s a térelosztásnak kifelé való érvényesülését. Az épület 3000 □ m-t foglal el, szabad térségnek, udvarnak 3800 □ m marad. A kis kertünk elől 800 □ m-es.

A hungária-uti keleti homlokzat közepén 20'6 m. hosszú, gazdagon tagolt középponti épületrész, a fennebb említett alaprajzi