X. kerületi tisztviselőtelepi magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1912

II. Az év története

42 Tanítványaink az egyes vallásfelekezetek szerint tanáraik köz­vetlen vezetése és felügyelete alatt elvégezték vallásos kötelessé­geiket. Vasárnapokon s az ünnepeken részt vettek azistentiszteletben. A róm. kath. tanulók Pál Mózes hittanár szép és tartalmas intelmeit hallgatták meg a vasárnapi exhortációkon, az ő egyszerű, nemes és emberszerető lényének nevelő hatása alatt társaik iránt türelmet, jóindulatot igyekeztek tanúsítani; intézetünk családi jellemének melegségét tovább plántálták. E tekintetben nagyon jótékony hatá­súnak bizonyult az is, hogy a róm. kath., ref., ág. h. ev. és izr. tanulók mind az intézetben s egyazon órában részesültek vallás- oktatásban. Megszűnt a délutáni vallástanítás, melynek más intézet tanulóival együtt más intézetben voltak eddig ág. h. ev. tanulóink a részesei. Az erkölcsi nevelés érdekében látogatták meg az intézet igaz­gatója s a tanárok a súlyosabb betegségben sínylődő tanulókat s ez adott példa nyomán vált szokássá, hogy a tanulók — egy-egy osztálycsalád tagjai — szintén meglátogatták beteg társaikat s erről az osztályfőnöknek s az intézet igazgatójának időről-időre beszá­moltak. Számos eset volt arra, hogy a tanulók szegényebb sorsú társaikon a maguk elhatározásából segítettek, részvéttel és érdeklő­déssel voltak egymás iránt. A nyíltság és őszinteség megalapozásán is fáradoztunk. A sze­rető viszony, amely évek óta kifejlődött s megerősödött az intézet tanárai és növendékei között, megteremtette azt az erkölcsi tiszta levegőt, melynek elismerését tankerületünk főigazgatójának ajkáról is hallottuk, midőn ezt nevelő munkánk elismeréséül hangoztatta, sőt éppen erre hivatkozva figyelmünkbe ajánlotta egy olyan tanuló­nak más intézetből való átvételét az év közepén, akinek ilyen erkölcsi ha­tásra volt szüksége. Mindezt velünk nem a buzgólkodás, hanem a tár­gyilagos igazságszeretet mondatja el. Akarjuk és megvalósítjuk, hogy intézetünknek emberszereteten felépülő, meleg családi ér­zéstől áthatott nemesítő levegője legyen. E célból létesítettük egyik legkedvesebb s hitünk szerint legáldásosabb intézményünket: a családi jutalmazó ebédeket, melyről külön is megemlékezünk ebben a beszámolóban speciális intézményeink között. Az a meggyőződé­sünk, hogy az erkölcsi princípiumok nem parancsoló vagy fenyítő szólamokból vernek mélyebb gyökeret az emberi szívben, hanem biztató elismeréstől, cselekvésben megnyilatkozó és jutalmazni is tudó szeretetből. Az év folyamán még többször gyűlt össze az egész iskola­

Next

/
Oldalképek
Tartalom