X. kerületi tisztviselőtelepi magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1912

I. A mi hajlékunk (képekkel)

13 hogy — csodálatos — de inkább családias ennek a sok száz fiúnak az érintkezése, mint több testvéres családé. Egy-egy rövid, de tartalmas és meleg érzésben együtt töltött ilyenféle összejövetel után minden osztály folytatja a munkáját. Mintha az építőművész mélyen átérezte volna, örömmel ter­vezte volna ezeket a gyülekező csarnokokat. Mintha tervezőtársá­val, igazgatónkkal teljes együttérzésben készült volna ez az épületrész. Ez a gyülekező csarnok különben egyszerű. Az épület hom­lokzata felé eső oldalon két nyílás (ajtó) vezet két tágas, derült szobába. Egyik a tanulószoba (C. IV.), másik a zeneszóba (C. V.) A tanulószoba (9'8X8‘5 m.) állandóan rendelkezésre áll azoknak a távollakó utazó fiúknak, akik a várás idejét nyugalmas helyen való tanulással akarják tölteni. Tanulás közben ki-kinézhetnek az első emelet nyitott erkélyére friss levegőt, napsugarat élvezni. Előttük állandóan a Népliget erdeje. Tábla, asztalok, könyvszekrények bőség­gel vannak ebben a szobában, melyet az ifjúsági egyesületek is használhatnak. A szomszéd terem (9'8X8‘5 m.) a zenétől hangos egész délután. Félháromtól estig ott húzzák sok kis és nagy hege­dűn Gerber kollégánk szakavatott és erélyes vezetése alatt. E két terem bejárója közt jókora, hat lapos pillérrel tagolt falfelület Ezt a falat is felhasználtuk arra, hogy otthonosabb jellege legyen a csarnoknak. A falon középütt az első, kirepült raj arc­képe. Körötte a fiúk önállóan készült rajzai, festményei lógnak, ösztönzőül. Ezt a gyűjteményt időnként cseréljük. Evvel a fallal szemközt a középen a felvivő, ettől kétoldalt a lefelé vivő kényel­mes, széles (3 m.) lépcső. A falnak itt áttört tömege 6 hatalmas, négyzetalapú pilléren nyugszik. A pillérek között levő áttöretlen részek alacsony pihenővé alakított mellvédek, mely mellvéd víz­szintes vonalát sokszögű kiemelkedések teszik érdekesebbé. A négy valódi és két, szélső álpilléren nyugszik egy lefelé ékalakúra tagolt, alúl rovásos magyar díszű gerenda, ez a gerenda (vasbeton) hordja a II. emelet pilléreit és a gyülekező csarnok keresztgerendáit, vagy mestergerendáit. Így nevezem, mert elrendezésük, a menyezetből való kiemelkedésük, alsó szűkebb lapjuknak rovásos dísze fara- gásos tölgyfagerendához teszi azokat hasonlókká. A keresztgerendák két vége megfelelő (szemközti) pillérekre helyezett, míg a nagy tartógerenda mintegy bele van ékelve a valódi pillérekbe. A meny- nyezet mestergerendái közt levő téglalap-mezőkön magyaros vonal­dísz 2—2 négyzetes rózsával. A pillérekről még néhány szót. Nincs azoknak lábazata,

Next

/
Oldalképek
Tartalom