III. kerületi magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1913

II. Az intézet működése

73 elénk a „Virágos kert“ (1793 m.) buja havasi növényzete. Mire a „Hosszú tó“ völgyébe értünk annyira leszállt a köd, hogy a csúcsokat elvesztettük szemünk előtt. Elértük az össze­függő hó birodalmát. A keskeny ösvényt bizony nem egy hely bizonytalanná tette a frissen esett hó, ezért óvatos előre­nyomulásra volt szükség. Amidőn azután a Lengyelnyereg alatti hatalmas hómezőre értünk fájdalommal kellett látnunk, hogy a friss és laza hó nemcsak hogy a jelzéseket takarta be, hanem a meredek hegyoldalban oly bizonytalanná tette az utakat, hogy az óvatosság visszatérést parancsolt. A ta­nulók épségéért aggódó felelősségérzet körülbelül 91 m.-rel a nyereg alatt 2100 m. magasságban visszafordította az el­szánt csapatot. Fenséges látvány volt, amidőn egy, bár jól­lehet elég rövid ideig tartó ködfoszlás feltárta előttünk a magas hegység minden szépségét, a hatalmas hómezőkkel, a Hosszútó vastag jégkéregével és a szomszédos Ferenc Józsefcsúcs büszke oromzatával. Duzzadó önérzettel tértek vissza bátor turistáink, mert hogy a Lengyelnyerget abban az időben, az akkori hó viszonyok között ennyire megköze­lítették, tagadhatatlan érdemük marad. Forró tea (40 fillér) melegítette fel a fiuk hidegcsipte tagjait, majd vidám nótával ajkukon tették meg a visszavezető utat, ugyanarra, amerre felfelé jövénk. 23-ának is meg volt a maga turisztikai nevezetessége, t. i. a hires Öttó medencéje. Ide a Tarajba sikló vasútján indultunk (50 fill.). Szilágyi Dezső emléke volt az első stá­ciónk. Azután a Tarpatak vízesésének szépségeiben gyönyör­ködtünk. Itt a legtöbb kirándulás visszafordul, vagy legfeljebb az Óriás-vizesést látogatja meg. Mi kitartó erővel másztuk * meg az Öttó katlanának sziklafalát, hogy a magunkkal hozott hideg ebédet a Téry-menedékházban költhessük el. Örök *■ szép emléke lesz a kirándulásnak az a parázs kis hócsata, melyet a tavakat szegélyző hómezőkön rendeztünk (2017 m.). A csípős hideg csakhamar visszakényszerített a menedék­házba és ugyancsak jól esett a forró tea. Lefelé a „Tüzkő“- nél (1587 m,) tartottuk az első pihenőt, majd a Zerge szálló­ban uzsonáztunk. Csak este felé sétáltunk vissza a felső

Next

/
Oldalképek
Tartalom