III. kerületi magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1911

I. Pinkert Ede dr. † Kerékgyártó Árpád

4

Pirikért Ede dr. rövid élete a munka jegyében folyt le. Hangyaszorgalommal dolgozott kora ifjúságától kezdve és a midőn talán már szorgalmának eredményét elérte volna, kellett eltávoznia szerettei köréből. Azok közé az emberek közé tartozott, akik nem ismerik a semmittevést, a nyugalmat soha. Sokoldaló elfoglaltsága miatt szinte szétforgácsolta erőit. Nem utasított vissza semmi megbízást, semmi feladatot, igyekezett minden kívánságnak tökéletesen megfelelni. Ismert nevet teremtett magának a társadalomban, a tudományos életben, a tanári pályán egyaránt. Rövid idő alatt néha számos egymástól igen különböző ügyet kellett lebonyolítania és talán épen a túlerőltetésben, mely fényes előrehaladását biztosította, rejlik tragikuma is. Idegzete lassanként megbomlott a fokozott működés hatása alatt és a súlyos idegbajból nem volt menekülés, megváltás volt a nehány hét alatt bekövetkezett halál.

Pirikért Ede dr. 1883. április 16-án született Bégaszent- györgyön. Édesatyjától, aki mint tanító az egész környék tiszteletét kiérdemelte, nyerte az égő lelkesedést a tanítás iránt. Iskoláit Temesvárott és Nagybecskereken végezte, majd 1901- ben Budapestre jött, hogy a tanári pályára lépjen. Közismert szorgalma csakhamar előnyös helyet biztosított számára a Ferenc József Tanítók Házában, ahol csakhamar mindenki megszerette nemes érzületéért, törekvő buzgalmáért. Szorgalmas tanulással készült vizsgáira és pedig nemcsak egy tárgy- csoportból, a természetrajz-földrajzból, hanem, mivel rögtön felismerte a kémiának a természettudományokban való fontosságát, a kémiából is.

Közben az ifjúsági életben is szerepet játszott és az 1904—1905-ik tanévben a Szent Imre Kör Természettudományi Szakosztályának vezető titkára lett. Az agilis szakosztálynak másfél esztendeig maradt az élén és ez alatt az idő alatt több érdekes előadást tartott szakkérdésekről és kirándulásokat vezetett gyárakba és tudományos intézetekbe. A „Kettős sók“ című pályanyertes értekezése nyomtatásban is megjelent a Szakosztály 1905-ben kiadott Almanachjában, melynek egyik társszerkesztője volt.

Az 1905-ik év nyarát Cseh-, Szász- és Poroszországban