IV. kerületi községi felsőbb leányiskola és leánygimnázium és felsőkereskedelmi leányiskola, Budapest, 1915
A Kárpátok jelentősége a világháborúban
6 A hegyláncolat magasabb csúcsai: a Sztoj 1679. m., a Cserna Hova 2026 m., a Hoverla 2053 m. és a Pietrosz 2022 m. A homokkő láncok északkelet felé fokozatosan simulnak el s csak a podóliai plató határán vannak ismét jobban összegyűrve, ahol még mészkő is bukkan elő. Azontúl azonban végképen megszűnnek A hegység itt rendkívül szabályos és egyszerű szerkezetű s ezzel elüt a Kárpátok többi részeitől. A galíciai oldalon petroleum is van benne bőven, meg kősó. A magyarországi oldalon a petroleum csekély, de kősó bőven van Máramarosban. 2. A mészkővonulat egészen jelentéktelenül van itten kifejlődve és csak néhány kisebb mészkőszirt alakjában bukkan elő. Legszebb közöttük a Homonnai szirt festői tájával. 3 A kristályos vonulat az előbbihez hasonlóan szintén alig vehető észre, csak a Felső-Tisza, a Visó és az Iza vizterületén jelenik meg, de csakhamar eltakarja a homokkő s azután csak a Radnai havasoktól keletre tűnik fel ismét. E hegyek szerkezetileg és orográfiailag alig föltűnök, legmagasabb köztük a Pop Iván 1940 m. 4. A harmadkorban kitört vulkánikus vonulat az alföld peremén emelkedik ki hirtelenül, hosszú egyenes sorban. Összefoglaló néven Vihorlát-öutin hegységnek nevezzük. A kis szigetvulkánok egymás után egy egész kis sort alkotnak itt. A kihalt vulkánok törésvonalat árulnak el, amellyel itt az alföldnek egy kis sarka tört le. A vulkanikus vonulat nehány kisebb medencét zár el az Alföldtől: ezek a Huszti, — a Máramarosi, a Nagy Beleznai medence stb. Az Északkeleti Kárpátok vidékét általában bizonyos egyformaság jellemzi: csaknem mindenütt egymáshoz hasonló hegykúpokat találhatunk Az erdők igen gyakori ritkásain többnyire sötétszürke palarétegekkel váltakozó mállott sárgás homokkő mutatkozik, amely erős világítás mellett is rideg és komoly jelleget ad a tájnak. A folyók medreit hatalmas hömpölyök borítják, az erdőtlen hegyoldalakon sok az árok, mig a legtöbb hegytetőn mállott kőzetek törmelékei vannak felhalmozva. Vadregényes tájakat, festői sziklacsoportokat csak a mészkővonulatban találhatunk. Erdőtlen gerinceiken és kúpalakú tetőiken buja havasi rétek terülnek el a szivárvány minden szinpom- pájában nyújtva a szebbnél szebb réti virágokat. Az erdőkben a lombos fák, különösen a bükkfák a túlnyomóak, mig a Máramarosban a fenyvesek lépnek előtérbe. A havasi rétek hófehér báránykáira ott leselkedik a büszke szirti sas, a zord kősziklák lakója. A Kárpátoknak ez előbb ismertetett része volt az, amelynek legtöbb hálával tartozunk s amely vitéz csapatainknak oly biztos támasza volt a íúlerős ellenség íöltaríóztatásában. A Kárpátok
