IV. kerületi községi felsőbb leányiskola és leánygimnázium és felsőkereskedelmi leányiskola, Budapest, 1915
Shakespeare egyénisége és egyénitő művészete
14 Nagy jellemző erejű művészek tehát, akik élettől duzzadó alakokat tudnak elénk állitani, bizonyára változatos és gazdag lelki életet élnek. De amint a tenger viharzása is gyakran a felszin nyugodt, játszi hullámzásu tükre alatt mélyen lenn, a világotvesztő mélységekben tombolja ki magát, és a napsugárral kacérkodó tengerszin semmit sem árul el a feneketlen mélységek háborgásából, azonképen a művész külsű élete és alkotásai is gyakran épenséggel nem tükrözik lelkének legbelsőbb történéseit. Két típusát állíthatjuk egymással szembe a nagy művészi egyéniségeknek. Az egyik csoportban azokat látjuk, a kiknél az élmények hevülete és energiája folytatódik és közvetlenül áttevődik az alkotás munkájába, Egy Michel Angelo, egy Petőfi életerejének szilajsága, mely egész egyéniségüket bélyegzi és mely minden élményüket felfokozza, lelki életüknek minden mozdulását energikusabbá, hevesebbé teszi, megérezhető és felismerhető művészi alkotó munkájukon is. Innen van az, hogy élményeik is mintegy közvetetlenül mennek át alkotásaikba, ezek szinte folytatásai és kiegészítései azoknak. Az ilyen művészeknek és költőknek az egyénisége azután teljesen benne van művükben. Alkotásaik erősen szubjektivek. Michel Angelo minden szobrán és minden képén felismerhető az individualitása, mindegyikben benne van ő maga és mindegyik elárulja lelki erőinek azt a szilajságát, melyet ő maga jellemzett legjobban, amikor azt mondotta, hogy szobrait legszívesebben úgy alkotná, ha egy hatalmas kalapáccsal neki eshetnék egy hegynek és abból verhetné ki mintáját. Petőfi erős szubjektivitása még epikus alkotásait is jellemzi. Mindegyikben feltalálható ő maga. Goethe és Schiller drámáikban vagy saját élményeiket teszik egyik főmotivummá, esetleg a mű tárgyává, vagy valamelyik személlyel képviseltetik magukat. Ma- dáchnak saját élményei is szolgáltattak drámai költeményéhez motívumokat. A nagy művészi egyéniségek másik csoportjában azokat találjuk, akik hevesebb, nagyobb erőktől mozgatott élményeiket nem tudják ilyen közvetlenül átvinni alkotásaikba. Persze ez nem képességükön múlik, mert ez nem a tehetség, hanem az » egyéni természet dolga. Ezeknek a művészeknek meg kell vár- niok, mig lelkűkben az energikusabb élmények lezajlanak, befejeződnek Ők csak akkor tudnak ezekhez az alkotó kezével hozzányúlni, ha már bizonyos távolságból tekinthetik, ha nem ' bennük, hanem mintegy fölöttük vannak már, ha szemlélődés tárgyává tehetik, ha nyugodtan tudják már formálni, mint valami idegen anyagot. Ezért oly megfontolt, oly tudatosan ob- ♦ jektiv egy Arany ]ános költészete, egy Ibsen drámai művészete, azért nem találjuk meg a mi Katonánk szubjektivitását hatalmas tragédiájában és azért mond oly keveset magáról a köl-