IV. kerületi községi felsőbb leányiskola és leánygimnázium és felsőkereskedelmi leányiskola, Budapest, 1913

Dr. Erődi Kálmán: A svájci földrajztanítás

képzettségű, ismert nevű, modern geográfus mintaszerű tanítást produkált. A szélfajtákat tárgyalta. A N. E. „B i s e« tulajdonságait (télen hideg, nyáron meleg, száraz szél) a tanulókkal vezettette le. Miként torlódik meg a Jura és Bemer Oberland összeszűkülésénél, Géninél, s okozza annnak, illetőleg a Léman-tónak annyira jellemző szeles időjárását. A W. vagy S. W. nedves szél („Taube“) tulajdonságai után a „Föhn“ ismertető jeleit és hatását világította meg. Miért látszanak ekkor tisztán az Alpok, miért öltenek a hómezők sárgás és az erdők lilaszínt? A svájci Schnefr.essernek nevezi a meleg, száraz szelet és szállóigéje: „Ohne Föhn kein Früling!“

Másrészt a Föhnkrankheit-ot okozza és óriási viharokat. Az ulmi tó viharát már Schiller is megörökítette. A gyakori égések (Altdorf) a föhntűzoltóság és a föhn- rendőrség intézményét tették szükségessé.

Ez a svájci geográfia-tanítás! Érthetővé, világossá tétele mindannak, ami körülöttük történik, amiben élnek. Gyakorlati oktatás.

A II. osztálybanx) ugyancsak dr. Flückiger Romániával foglalkozott.

A számonkérés alkalmával mindig örömmel hallottam az újra meg újra felhangzó „warum"? szót. Utána Bucuresci fővárost ismertette. Páris hatását a román ifjúság művelődésére és a város fejlődésére. Belül modern metropolis nyugat-európai formával, kívül román típus, elhanyagolt mint falvai és többi alföldi városai. Itt az utcákat száraz időben fullasztó por, esős időben marasztaló sár jellemzi. Oka ennek a román alföld puha, málos altalaja, mely a meleg és kevés csapadék miatt erősen porzik. Mem így Svájcban, ahol a kemény kövek miatt az utcákat még kövezés nélkül is könnyű tisztán tartani. A románok életmódjáról és megélhetéséről hű képet rajzolt. Majd sok szó esett a zsidókérdésről, amit igen helyesen fejtegetett.

6« A zürichi régi gimnázium (Rámistrasse) IV.

J) H mi gimnáziumunk VI. osztályának felel meg.