IV. kerületi községi felsőbb leányiskola és leánygimnázium és felsőkereskedelmi leányiskola, Budapest, 1912
I. Dr. Kelecsényi János: Herder és Kant történetbölcselete
10 benne ezek helyett abstract fogalmak s ezek határozzák meg a történet célját és folyamát.1 Ilyennek tartja a humanitás fogalmát is Herdernél. Herder munkájának alapeszméjét s módszerét tekintve Diltheynek tökéletesen igaza van. A részletekben bármennyire gazdag és körültekintő megfigyelő is Herder: a munka alapelve mégsem elég pozitív s nagyon hajlik a metafizika felé. Felsőbb, célkitűző erők, lények irányítják az emberiséget, létük szabályozza az emberi lét tökéletesedését, kelí-e ennél metafizikaibb meggyőződés? A theologus Herdernél szinte magától értetődő ez a gondolkodás mód. Ha a metafizikai célkitűzéstől elvonatkozunk, de ezt Herderrel nem lehet tenni, csak őt másítva, helyesbítve : akkor a humanitás irányban való fejlődés, tökéletesedés igen jelentős fogalmat föd. A humanitás megvalósítása távoli dolog: még nincs meg, de eljut hozzá az emberiség, el kell jutnia. Miért? Talán az emberi szellem tertmészetében gyökerezik ez a kellék? Hiszen akkor nagy egyetemes emberi értéket jelöl: mondhat- nók, a történeti fejlődés értékét. És így a történetbölcselet alapjáúl végtelen perspektivájú tudomány elmélet szolgálna: az értékeké, a normativ', az örök kellést jelentő, az örök tökéletesedést, fejlődést jelentő tudományelmélet. Ezekre a gondolatokra legalább is eleven impulzust ad Herder gondolatsora. De metafizikai abstraktio mellett van még egy másik nagy hibája is: nem látja a történeti élet qui generis pszichológiáját. Azt az objektiv, minden más megnyilvánulásától a lelki életnek külömböző történeti hatás, élet és világösszefüggést, melynek Dilthey az ő történetelméletében olyan klasszikus elkülönítését s alapvetését adja. Herder csak az általános pszichológiai területen mozog; legföljebb a morális tudattartalomba mélyül el jobban s inkább ez a kiinduló pontja. 1 Kornis Gyula: Dilthey történetelmélete, 1913.
