IV. kerületi községi felsőbb leányiskola és leánygimnázium és felsőkereskedelmi leányiskola, Budapest, 1911
II. Bellaagh László: A leánygimnázium szervezetére vonatkozó reformjavaslat
8 gyakorlati feladataival nem számolnak. Évszázadok fejleményeit néhány rövid év alatt akarják megmásítani. Legváratlanabbul érintette Magyarországot a koedukáció kérdése s ezért a visszahatás itt volt a legnagyobb. Az elméleti pedagógiának ezt a nagy és nehéz problémáját a tanügynek számtalan munkása vette elbírálás alá és róla csakhamar olyan hatalmas irodalom keletkezett, amely a külföld nem egy államával fölveszi a versenyt. A magyar pedagógusok a koedukációt csak az elemi iskolákban és az egyetemeken tartják veszélytelennek, amikor a két nem fejlődése megközelítőleg egyenlően történik. A két nem együttes nevelésénél sokkal célravezetőbb eszköznek tartom a teljes egyenjogúság elérésére a nő magasabb kiképzését s mind több és több életpálya megnyitását. Erre nézve már hatalmas lépéssel haladtunk a megvalósulás felé a leánygimnáziumok felállításával. A középfokú nőnevelésben legfiatalabb iskolatípusunk: a leánygimnázium. Az eszmével már első köz- oktatásügyi miniszterünk, Eötvös József báró foglalkozott. Ha megvalósította volna, az egész világot megelőzzük. így Prágáé a kezdeményezés érdeme 1890-ben, utána Bécs (1892. okt. 11.), Karlsruhe (1893.), Berlin (1893.), Lipcse (1894.) állítanak leánygimnáziumot, illetőleg tanfolyamokat. Létrejötte nálunk a nők egyetemre bocsájtásával áll kapcsolatban. Különben ez az eredete a külföldön is. Svédország 1870-ben, Olaszország 1876-ban, Norvégia 1884-ben, Páris 1891—92-ben és Magyarország 1895-ben nyitja meg a nők részére az egyetem bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészi fakultásait. Az Orsz. Nőképz. Egylet már a következő esztendőben nyolcosztályú gimnáziumot szervez. Követi 1897/98-ban a VI. kér. m. kir. áll. felsőbb leányiskola négy osztályú (V—Vili.) gimnáziuma, majd 1906-ban a IV. kér. székesfővárosi felsőbb leányiskolával kapcsolatos gimnázium.
