IV. kerületi községi felsőbb leányiskola és leánygimnázium és felsőkereskedelmi leányiskola, Budapest, 1911
II. Bellaagh László: A leánygimnázium szervezetére vonatkozó reformjavaslat
14 nevelése érdekében, hogy arra a leánygimnáziumban nagyobb gondot fordítsunk. Ezért az I.—II. osztályban a gyakorlati órát a rajzoló geometriától elválasztani, eggyel növelni és mint külön szabadkézi rajzot bevezetni ajánlom. A III.—IV. osztályban pedig 1—1 órát állítanék be. Ha u. a. a rajztanár vezetné a rajzoló geometriát is, szintén két óra állna a szabadkézi rajzolásra. Ezzel a reformmal egyúttal azt is elérnők, hogy az V. osztályban kezdődő görögpótló rajz között teljesebb volna az összhang és a munka ott még eredményesebb lehetne. így a modern rajztanításnak erősen képző hatásában a gimnázium valamennyi tanulója részesülne, nemcsak a felső osztályok görögpótlóra járó növendékei. 5. A másik művészi tárgy, az énektanítás, a fiúgimnáziumban igen mostoha elbánásban részesül. Tanterve meg sem említi. Nem csoda, ha egyes iskolák órarendjében sem foglal helyet. Ahol tanítják, csak mintegy megtűrik. A rendkívüli tanár támogatásra nem talál, s így a felmutatott eredmény természetesen nagyon csekély. Talán épen az ének és zenének elhanyagolása miatt a legtöbb tanuló nyers, darabos. Ezek az állapotok egy leánygimnáziumban jó eleve kizárandók. Szükségtelen fejtegetnem, hogy a kedéíynemesítésre ilyenfokú leányok tanításánál kiváló gondot kell fordítani. Az énektanítás erre a célra elsőrendű eszköz. Más országok tantervében valamennyi osztályban helyet foglal és kultiválására nagy gondot fordítanak. Sajnos, hogy óraterv-javaslatomban a felső osztályokba a nagy óraszám miatt be nem iktathattam és meg- kellett elégednem az í.—II. osztályokban heti 2 órával, amelyek a latin elmaradásával üresedtek meg és a III.—IV. osztályokban heti 1 órával, amelyeket csak a rendes óraszámon felül vehettem be. A felső gimnáziumban csupán rendkívüli tárgyként szerepelhet és a 4 évi rendszeres tanításnak betetőzésére van hivatva.
