VII. kerületi István-úti magy. kir. állami Szent István főgimnázium, Budapest, 1917
II. Iskolánk és a háború
11 Miklós Mór, Nagy Károly, Szekeres Imre Telkes Andor, Turányi Béla Károly, Zimmerman László. Azok a tanulók, kik mint VIII. osztályúak találtattak alkalmasaknak,, a 7/1918. sz. min. rendelet értelmében a VIII. oszt. rendes tanítás keretében szervezett tanfolyamot végezték. (L. az éretts. vizsgálatról szóló fejezetet.) Az ugyanezen min. rendelettel bizonyítványt nyerő VII. osztályú tanulók pedig főigazgatói intézkedéssel a budapesti VIII. kér. áll. főgimnáziumban tartott tanfolyamra osztattak be, ahol a VII. osztály elvégzése után ugyancsak ott szervezett VIII. oszt. tanfolyamra is felvétettek. Az 1900-ban született és pótszemlén alkalmadnak talált Homonnai Jenő Vila. oszt. tanuló a V. K. Min. 4280/1918. ein. sz. rendelete alapján osztálybizonyít- ványát kikapta. 1918 május 11-én ; az 1899-ben született és pótszemlén alkalmasnak talált Szerinka László VII. o. t. 1918 ápr. 30-án kapta ki bizonyítványát u. e. sz. min. r. alapján ; Soltész László VIII. o. tanulóra vonatkozólag pedig 1. az Éretts. vizsg. c. fejezetet. Az intézet régebbi tanulói közül többnek elestéről hallottunk szóbeli hírt, de hiteles értesítést, sajnos, a legritkább esetben kapott az intézet a hősi halált halt ifjú hozzátartozóitól. A már fájdalmasan említett Dittler Ferenc, Gorócz Dénes, Gyulái István, Kleinecke Valter, dr. Knotz Ottó, Révay Lajos, okányi Szlávy Tibor. Varga Gyula és Weszely Miklós volt kedves tanítványainkon kívül a folyó évben dr. Schiller István okleveles középiskolai tanárnak haláláról szereztünk tudomást gyászjelentésből. A boldogult tartalékos hadnagy és a signum laudis tulajdonosa volt, a harctéren szerzett súlyos betegségében halt meg. Intézetünk egész tanártestülete és ifjúsága igaz részvéttel osztozik a szülők bánatában és soha nem múló kegyelettel fogja őrizni a kötelességteljesítés dicsőséges mezején elesettek drága emlékét. A tanulóifjúság a hazafias kegyeiét legbensőbb érzésével ülte meg az elesett hős katonák emlékét a nagym. minisztérium 1705/1917. ein. sz. rendelete alapján rendezett emlékünnepélyen, amely helyi akadályok miatt november 7-én voll. Az ünnepi beszédet Márffy Oszkár r. tanár mondta, Tyivorán Sándor VIII. oszt. tanuló pedig hazafias költeményt szavalt ének- és zeneszámok egészítették ki a műsort. Ebből az alkalomból a hősök sírjának gondozására 547 K 90 f-t adakoztak az intézet növendékei. A katonák karácsonyi ajándékára ez évben a tanulók 100 K-t adományoztak. A hadifogságból hazatérő véreink iránt érzett meleg részvétének pedig azzal adta bizonyítékát ifjúságunk, hogy 038 K 16 f-t gyűjtött részükre,, az igazgató május. 23-án küldte el az összeget a hadifoglyokat gyámolító. bizottságnak. Zita királyné Őfelségének születésnapja alkalmából az ifjúságnak a 'Zita-Otthon céljaira eszközölt gyűjtését, 157 K 15 f-t május 10-én küldte el az igazgató az Erdélyi Párt fogó-Egyesületnek Kolozsvárra. Á Magyar Bé kőtemplom-Egyesület ízléses emlék bélyegeit kedvvel vásárolták a tanulók, 916 drb. bélyegért 45 K 80 f-t juttatva a szép célra. Hasonló kéd— veltségnek örvendettek az Orsz. Anya- és Csecsemővédő-Egyesület csinos képes levelezőlapjai is. A hadi jótékonyság mellett nem feledkeztek meg tanulóink az előző évek hagyományos szeretetművéről, a vakok segélyezéséről sem. így a VII5. oszt. tanulói újabb 50 K-ás hadikölcsönkötvényt adományoztak a vakokat gyámolító orsz. egyletnek ; a IVa. oszt. is küldött 20 K-t a vakoknak. Az ifjúság adománya kép 20 K-t küldött az igazgató a Zsófia Gyermekszanatórium-Egyesület részére, Ugyanerre a célra a II c.
