VII. kerületi István-úti magy. kir. állami Szent István főgimnázium, Budapest, 1912
I. A radioaktív anyagokról
6 fémek közé tartozik. Csak 1910-ben sikerült CuRiENÉ-nak és Debierne- nek1 a rádiumot tisztán relkülöníteui. Élénk fényű fehér fém, mely levegőn gyorsan megfeketedik. Utoljára vált ismeretessé a sugárzó anyagok körében az aktinium. A szurokércben ugyanis néhány sugárzó anyag van, melyek között Debierne 1899-ben az aktiniumot fedezte fel. Vegyi természetére nézve rokon a thoriummal, de sugárzása néhány ezerszer erősebb, majdnem eléri a rádiumét. Evvel azonban a radioaktív anyagok sorát távolról sem merítettük ki. Utóbb látni fogjuk, hogy az eddig említett anyagok mindegyikéhez a sugárzó anyagoknak egész sorozata kapcsolódik. Minden olyan anyagot, mely ilyen természetű sugarakat bocsát ki, rádioaktív-nak mondunk. E sugaraknak két tulajdonságát az előbbiekben láttuk: áthatolnak olyan anyagokon is, melyek a fényt nem en4. ábra. 3. ábra. gedik keresztül, továbbá a fényérzékeny lemezt azon a helyen, ahol ráesnek, megfeketítik. A rádioaktiv anyagok sugarainak ezeken kívül is van még közös tulajdonságuk. Ha valaki foszfort tartalmazó gyufát posztón végighúz, akkor a posztóhoz tapadt foszfor a dörzsölés folytán a sötétben is világít. Más anyagok viszont akkor válnak maguktól világítókká, ha előzőleg napfény érte őket. Ezt a jelenséget, amikor valamely anyag külső behatás (dörzsölés, megvilágítás, hevítés) folytán világít, foszforeszkálásnak nevezzük. Tegyünk ki ilyen testet rádioaktív anyagból eredő sugaraknak. Rövid idő múlva észrevesszük a beállott foszíoreszkálást. A rádioaktív sugaraknak tehát, mint először Curie és Neje megfigyelték, foszforeszkdlásra indító hatásuk is van. A puszta szemre alig hatnak e sugarak, de ha cinkszulfiddal bevont lapot állítunk útjukba, azonnal feltűnik a foszforeszkálás. A sugaraknak újabb hatását is könnyen megérthetjük. 3. ábránk 1 Comptes Rendus, 1910, 151. köt., 526. lap.
