VII. kerületi István-úti magy. kir. állami Szent István főgimnázium, Budapest, 1912
I. A radioaktív anyagokról
28 szpinthariszkóp. 12. ábránk a készülék átmetszetét mutatja. Az A tűt rádioaktív anyag oldatába merítjük. A belőle kiinduló sugarak a B lemezen szcintillálást idéznek elő, melyet C lencsén át élesen láthatunk. D csavar az A tű emelésére vagy sülyesztésére szolgál. Minden egyes villanás egy-egy a-részecske ütközése folytán keletkezik, és pedig igen rövid ideig tartó foszforeszkálás. E jelenség akkor vált fontossá, mikor Rutherford és Geiger1* kimutatták, hogy minden a-részecskének egy-egy szcintillálás felel meg és fordítva minden villanás egy-egy «-részecskét jelez. Ennek alapján tehát a szcintillálások megolvasása által az «-részecskék számát is megállapíthatjuk. Rutherford1 2 szerint 1 gramm tiszta rádiumból másodpercenként 02,000 millió a-részecske indul ki, Regener-' szerint pedig 1 gramm poloniumot másodpercenként 1800 a-részecske hagy el. Az «-részecskék számából Rutherford és Geiger arra az eredményre jutottak, hogy 1 gramm rádiumból 1 év alatt 158 mm3 helium keletkezik. Boltwood és Rutherford4 közvetlen méréssel 156 mm3 héliumot találtak. Távolítsuk a foszforeszkáló ernyőt az a-sugárzó anyagtól, akkor az a-sugarak hatása bizonyos távolságban hirtelen megszűnik. Azt a távolságot, ameddig az a-sugarak a levegőben eljutnak, hatástávolsá1 Phys. Zeitschr., 1909, 1. lap. 2 Phil. Mag., 1905, 10. köt., 193. lap. :í Berichte d. Deutsch. Phys. Ges., 1908, 78. lap. 4 Phil. Mag., 1911, 22. köt, 586. lap. 12. ábra. 13. ábra.
