VII. kerületi István-úti magy. kir. állami Szent István főgimnázium, Budapest, 1912

I. A radioaktív anyagokról

tapasztalataink szerint pozitív töltést felvehet.1 Tehát csak a negatív elektromosságról mondhatjuk, hogy oszthatatlan, elemi töltésmennyisé- <j ékből, elektronokból épül fel. A pozitív elektromosság szerkezetéről eddigi tapasztalataink mitsem árulnék el. Hogy a pozitív elektromosság alakját az atomon belül hogyan vegyük fel, erre nézve a képzeletnek tág tere van.

Thomson volt az első, aki az atomot elektromos töltésből felépíteni igyekezett. A pozitív elektromosságot gömbalaknak képzeli, melynek sugara egyenlő az atoméval. Ezen gömbön belül az elektronok gyűrűk mentén helyezkednek el. Minél több elektron van az atomban, annál több a gyűrűk száma. Ha a meglevő gyűrűkhöz még egy gyűrű járul, akkor más elem atomjára jutunk. Ha a gyűrűk száma megegyezik, de az elektronok elrendezése különböző, akkor is más anyag atomja áll elő. Az egyes anyagok atomjai nem egyforma súlyúak. Az anyag atomsúlya azt fejezi ki, hányszor nagyobb atomának tömege, mint a hidrogén-atomé. Thomson szerint az atomban levő elektronok száma az atomsúly háromszorosával egyenlő.

Nicholson a pozitív elektromosságot is legkisebb részekből állónak képzeli, ha mindjárt a tapasztalat eddig nem is vezetett pozitív elektronokra. Minden pozitív mag körül gyűrűk mentén negatív elektronok forognak. A középső pozitív magnak többszörös töltése lehet. Ilyen módon négy ősatom keletkezik. Ha a középső mag két, három, négy vagy öt pozitív elemi töltésből áll, akkor a coronium, hidrogén, nebulium és protofluor atoma áll elő. A coronium olyan anyag, melyet eddig csak a Napot körülvevő koronában találtak meg, a nebuliumot pedig a világűrben mindenfelé szétszórt ködfoltokban. A protofluor elnevezést Nicholson eddig ismeretlen anyag jelölésére használja, de azt hiszi, hogy a Nap koronájában levő, eddig ismeretlen anyaggal egyezik. Minden más anyag atomja úgy keletkezik, ha ezen négy ősatom közül 3—3 különböző módon egyesül. Ez azt jelenti, hogy minden anyag atomának súlyát a négy ősatom súlyából összegezés útján elő lehet állítani. Ez NicHOLsoN-nak valóban sikerült is. Sőt azt találta, hogy a legtöbb kis atomsúlyú anyag atoma pusztán a hidrogén és helium aíomából előállítható.1 2

1 Weiss, Archives des sciences phys.* et nat., 1912, 197. lap.

2 Fajans, Die Naturwissenschaften, 1913, 237. lap és Verh. des naturwiss* Ver., 1913.; Wilson, Philos. Magaz., 1D11,718. lap és Beiblätter zu den Annalen der Physik, 1913, 118. lap.