VII. kerületi István-úti magy. kir. állami Szent István főgimnázium, Budapest, 1912
I. A radioaktív anyagokról
13 fajtája görbe vonalú pályát ír le. Azokat a sugarakat, melyek ábránkon balfelé térnek el, a-sugaraknak nevezzük. A második nyaláb pályája a mágnes hatása alatt szintén meggörbül, de éppen ellenkező irányban (ábránkon jobb félé). Ezeket a sugarakat ß-sugaraknak nevezzük. Végül van egy harmadik csoport is, mely a mágnes hatása alatt nem változtatja meg pályáját, ugyanazon egyenes irányban halad, akár mágnesek közé helyezzük a rádiumot, akár nem. Ezek a 7-sugarak. Éppen úgy, mint a katód- és csősugarak esetében, itt is következtethetünk az eltérés irányából a sugarak szerkezetére. Képzeljük el, hogy a 8. ábrán látható Grookes-csövet, melyben egyszerre katód- és csősugarak keletkeznek, a rádium helyére, a mágnes két sarka közé helyezzük. A csősugarak útja ép úgy görbül meg, mint előbb az a-sugaraké, a katódsugaraké pedig úgy, mint a 'ß-sugarakö. Ebből tehát azt a fontos következtetést vonhatjuk le, hogy az a-sugarak ép úgy, mint a csősugarak, pozitív elektromos töltésű részecskékből, ionokból állanak, a ß-sugarak pedig hasonló szerkezetűek, mint a katódsugarak, vagyis negatív elektromos töltésű részecskékből, elektronokból állanak. A 7-sugarak nem alakulhatnak sem pozitív, sem negativ elektromos részekből, mert különben a mágnes vagy a másik irányban kitérítené őket. A 7-sugarak olyan természetűek, mint a Röntgen-sugarak, tehát fén}sugái szerű hullámok, de hullámhosszuk még az X-sugarakénál is kisebb. Az a- és ß-sugarakat, melyek nagy sebességgel tovarepülő részecskékből állanak, korpuszkulális természe- tűeknek szoktuk mondani. Ábránkon ezeket a sugarakat szaggatott vonalak tüntetik fel, mig a fénysugarakkal egyező természetű 7-suga- rakat folytonos egyenesek jelzik. Az a-sugarak vonalkái nagyobbak, mint a ß-sugarak0i, mert az a-sugarakat alkotó ionok a ß-sugarak elektronjaihoz képest még igen kiterjedt részek. ís' Az a- és ß-sugaraknak eredetileg egyenes vonalú pályája a mágnes hatása alatt, mint láttuk, meggörbül. Az eltérés nemcsak irányra nézve különbözik e kétféle sugárnál, hanem nagyságban is. Mint ábránk mutatja, a mágnes a ß-sugarakat jobban eltéríti, mint az a-sugarakat. Ha a mágnes elég erős, a ß-sugarak annyira meggörbülhetnek, hogy visszatérhetnek ahhoz a laphoz, melyből kiindultak. Ha a háromlábú asztalkára a rádiumot tartalmazó csésze alá fényképező lemezt helyezünk, akkor ez a lap azon a helyen, ahol a visszahajló ß-sugarak ráesnek, megfeketedik. A különböző mértékben való meggörbülést két okra vezethetjük vissza. Az egyik ok a sugarakat alkotó részek eltérő nagysága. De az a-sugarak ionjai nemcsak nagyságban különböznek a ß-sugarak elektronjaitól, hanem sebességben is. Míg a ß-sugarak
