VII. kerületi István-úti magy. kir. állami Szent István főgimnázium, Budapest, 1912

XII. Adatok az 1912/13. tanév történetéhez

138 messze eltávozva a telep közepétől. Tíz órakor végre nyugovóra tértünk, eltelve az első nap kedves emlékeivel s a következő na­pok iránt táplált legszebb reményekkel. Az üveghuta és a íürdőtelep. Másnap reggel az utazás fáradalmait alaposan kipihenve friss jókedvben indult kis csapatunk az üveghuta megtekintésére. Utunk a Tárná patak bájos völgyében vezetett, amelynek balol­dalán a Mátra északi lejtőjéhez támaszkodó erdőborította dombsor kísért végig. Vidám énekszóval haladtunk át Párád falun nem kis örömére a falu .kandi népének, amely ugyancsak megbámulta a tarka sereget. Bal kéz felől hagyva a Várhegy andezitkúpját a híres Csevicze forrás és a kies fekvésű Sasvár mellett haladtunk el. Az ősi fák övezte kastély kedves panorámájában csak néhány percig gyönyörködtünk, majd rátértünk a hutához vezető útra. Az erdő sűrűjéből előtünedező munkásházakat, amelyek utunk végső célját jelezték, örömmel üdvözöltük és néhány perc múlva elénk tárult az üveggyár telepének mozgalmas képe is. A Károlyi Mihály gróf tulajdonában levő gyártelep közepén a fúvóműhely tágas épülete terpeszkedik, . amelynek belsejéből a serény munka élénk zaja hangzott felénk. A gyártelep vezetőinek szives kalauzolásával ide vezetett először az utunk. A műhelyben két hatalmas körkemence párkányán egymás mellett álltak a hő­ségtől és a fárasztó munkától kipirult arcú munkások, kezükben a hosszú fúvópipával, amelynek végén ott izzott a formálható, olvadt üvegcsöpp. Érdeklődéssel néztük, hogyan válik a formákba fújt üvegmasszából az egyik helyen karcsúnyakú palack, a másik helyen lámpaüveg; itt üvegtégelyek, amott korsók és poharak kerültek ki boszorkányos gyorsasággal az ügyes munkások szor­gos keze alól. Fürge gyermeksereg hordja hosszú fabotra tűzve a még izzó tárgyakat a hütőkemencékbe, amelyeknek belseje hama­rosan megtelik a már csak finomabb megmunkálásra váró üveg­tárgyak változatos sokaságával. A parádi üveggyárban a szükségletnek megfelelően inkább csak közönségesebb üvegfajtákat készítenek. Az üvegkeveréket, amelynek elkészítését külön keverő-helyiségben a munkások egyik része éjjel végzi, hamuzsírból (K2C03), szódából (Na2C03), mészkő­ből (Ca C03) és kvarchomokból (Si02) készítik. A finom porrá tört nyers anyagokat keverőkészülékekben a megszabott arány­ban gondosan elegyítik. Az éjjeli munkások dolga a körkemen­cék befűtóse és az üvegkeverék megolvasztása is. A körke­mencékbe tűzálló agyagfazekakat helyeznek el, amelyeket fehér­izzásig hevítenek. Az izzó fazekakba öntik az üvegkeveréket, amely hamarosan sűrű péppé olvad össze. Az olvadt tömeghez oxidáló anyagokat is adnak, hogy az üvegnek főképpen a vastól származó barna vagy zöld színeződését csökkentsék. Ilyen állapotban várja

Next

/
Oldalképek
Tartalom