VI. kerületi magy. kir. állami főgimnázium, 1912
A kor és stílusa
8 magyar nyelven írtak e században, abban a stílus régi erőteljességének sajnálatos hiányát tapasztalhatni, mint a nemzeti tekintetben színtelen, bágyadt kor hatását. A művelésben elmaradt magyar nyelv nem volt képes a megváltozott ízlés, a fejlődött tudomány, a változott vagy forrongó eszmevilág megfelelő tolmácsolására. Az idegenből, különösen franciából fordított művekben látjuk azt a nehézkességet, körülírásos terjengősséget, mellyel az eredeti pallérozott, idegen nyelv fordulatait, hajlékonyságát, olykor mesterkélt finomkodását visszaadni törekszik a szegény parasztnak maradt magyar nyelv. Csakugyan olyanféle ez a stílus, mint a véletlenül úri szalonba került parasztnak terjengős, körülményeskedő, akadozó beszéde, ki úrfélék között úriasan akar szólni. Mindamellett két nagy stílmüvészünk, Mikes és Faludi, épen ennek a hanyatló kornak a gyermeke. Mindketten a múlt tradícióin állva, gyökeres, kifejező, hathatós magyar nyelven írtak. Mindenesetre erős egyéni tehetségük tette őket jeles stilisztákká, de ahhoz, hogy ebben a latinos korban oly színtiszta magyar nyelven írtak, hozzájárulhatott az a körülmény is, hogy mindketten hazájuktól távol lettek íróvá, menten a káros itthoni milieu hatásától, külföldön, ahol honvágytól táplált s így erősebben lobogó nemzeti érzésük stílusuk magyarosságát is üdvösen befolyásolta. Ami újat hoztak magukkal a magyar prózai előadásba: Mikes a megkapó bájt, Faludi a választékos kellemet, — abban már mindketten századuk hatását mutatják. Az említett tulajdonságuknak híjával volt eddig a magyar stílus. A XVIII. században, mikor a francia irodalmi ízlés uralkodott egész Európában, a pásztor- és heróikus regények kecses és választékos nyelvét, a franciává finomított klasszicizmus érzelmes, szónokias előadásmódját utánozta minden európai nemzet irodalma. A Franciaországot meglakott és francia könyveket olvasgató Mikesnél, lelkének kedvező alapfeltételei mellett, bizonyára századának uralkodó franciás ízlése is munkált öntudatlanul, ellenben annál tudatosabban a szintén világot járt, nagyműveltségű Faludi kellemes választékosságra való törekvésében. A következő korszak a magyar stílus történetének legnevezetesebb éveit foglalja magában. A tétlen senyvedés korából a nagyot merő, tevékeny idők teljébe lép a magyar, hegyeket mozdító erős hittel, bizodalommal. A legszomorúbb viszonyok között indítják meg az úttörők — szinte babonás hittel a szebb jövőben — a nemzet megmentésének hősies munkáját. Mondhatni, hogy a ma