VI. kerületi magy. kir. állami főgimnázium, 1912
A kor és stílusa
12 szabatos és tömör előadására. A magyaros és kifejező tudományos műnyelv megalkotására meginduló mozgalom aztán a leg- szörnyübb neologizmusok valóságos tárházává tette pl. a természet- tudományok, orvostudomány nyelvét. Ebben a tekintetben akkor állott be jótékony változás, midőn a kor szava követelte: mikor a tudományok általánossabbá, népszerűbbé váltak nálunk is, a kiegyezés után, mikor a zavartalanabb fejlődés minden téren megkezdődött. Az ekkor meginduló Nyelvőr-mozgalom, élén Szarvas Gáborral, az egészséges, mérsékelt orthologiát vitte diadalra minden téren s a tudomány nyelvét is népszerűbbé, a köznyelvhez közeledővé tette; bár ebben a tekintetben mind máig bőven van még tennivalónk. A 48-as reformoktól, illetve a 67-es kiegyezéstől kezdődik a modern Magyarország élete. A többoldalú, izgatottabb, intenzivebb modern élet nagyon átalakította közviszonyainkat, gondolkozásunkat. A világnézetek, életszokások manapság sokkal gyorsabban váltják fel egymást, mint régente; mondhatni, évtizedek szerint változik a kor képe. A műveltség általában sokkal nagyobb körű, mint az előző korokban. Az olvasóközönség száma roppantul megnövekedett, de épen ezért, meg az egyes osztályok eltérő műveltségi viszonyai folytán szerfelett különbözők az irodalmi igények is. Tehát ebben a nagy, mozgalmas életáradatban, az individiuálizmus uralma idején, az irodalom is a legtarkább tárgyakat dolgozza fel, a legkülönbözőbb műfajokat műveli és a legváltozatosabb törekvések szolgálatában áll. Ehhez képest a stílus is eddig meg sem közelitett változatosságot mutat; nagyobb kifejezőképessége, hajlékonysága, könnyedsége mind a legújabb kor viszonyainak hatása nyomán fejlődött ki. Azonban egy fontos tekintetben veszélyben van a jelenkor magyar stílusa. A szók magyarok a mai írók műveiben; a nyelvújítás eléggé megbővítette a magyar szókincset, s a stílusfejlődés sok szó új jelentésárnyalatának kifejlődésével is járt, úgy, hogy nyelvünk nem szorul az idegen szavak segítségére. Azonban a szókat gyakran nem magyar gondolkodás fűzi egybe. A kifejező, színes, kedves hungarizmusok kora lejárt, ahelyett különösen német mintára készült szólamok lopóztak be szinte észrevétlenül a magyar közbeszédbe és természetesen a magyar irodalom nyelvébe is. Sok ezek közül általánosan elterjedt, sőt már kiirthatatlanná vált; mint régi időben sok idegen szó, mely kiszorította a meglévő eredetit. Mi ennek az oka ? Megmagyarázhatjuk a korviszonyokból, a nemzet újabb fejlődése körülményeiből.
