VI. kerületi magy. kir. állami főgimnázium, 1911

Dr. Dobos Károly

5 Tán korai végét is sejti egyik költeményében, midőn mondja: Oh én a fámról korán hullni látlak, Ti sárga lombok, hervadt levelek! Korai ősz, ezüstös ősz hajszálak, Nem panaszlom, bár korán jöttetek. Természettől gyenge szervezetét a sok szellemi munka meg­őrölte. 1910-ben kezdett betegeskedni. Betegsége törékeny testén mindinkább elhatalmasodott. Szomorú szívvel kellett látnunk lassú hervadását; láttuk pusztulását. Szomorú szívű, áldott lelkű felesége mindent elkövetett, amit csak szerető hitves megtehet, hogy meg­tartsa az életnek. Szerető gonddal ápolta, de hasztalan volt min­den fáradozása. Koporsóját szomorú szívvel állták körül édes anyja, felesége, kartársai, tanítványai, jó barátai s ismerősei. Isko­lánk lelkiismeretes tanárát, tanítványai jóakaró tanárukat, kartársai egyetértő kollégájukat, jó barátai önzetlen társukat veszítették benne; öreg édes anyja egyetlen vigaszát és támaszát, fiatal felesége minden reményét temette el vele. Tevékeny lelke nyugalmat nem talált itt a földön, lelje meg azt a másvilágon! Farkas Ignác.

Next

/
Oldalképek
Tartalom