VI. kerületi magy. kir. állami főgimnázium, 1911

Velencei diplomaták Budán a XVI-ik század elején

10

nál Zuan Badoer dotor, a rhodusi nagymesternél Domenego Dolfin, Milanóban Vicenzo Guidoto secretarius“ — Konstantinápolyban pedig egy baiulo1) (baiulus) voltak megbízottai a köztársaságnak. Ebben a névsorban hazánk az önálló európai hatalmak között meglehetősen hátúi van. Tekintélye és hatalma már nem a régi.

A független magyar királyság önálló, európai nagyhatalmának legszebb korát Mátyás idejében élte. Alatta hazánk az európai politikában nem egyszer vezetett, külügyi politikája pedig állandóan mérvadó volt az európai diplomáciában. Mátyás halála után az ország mind belső értékében, mind külső keretében megváltozott. Bent a pusztulás vészes tünetei mutatkoznak, kívülről pedig ennek a csapásnak romboló ereje lassankint megsemmisíti régi erejének, hatalmának, tekintélyének ragyogó színeit. Politikája elposványosodik; a magasabb célok és törekvések tágas mezejéről a kicsinyes érdekek kusza útvesztőjébe téved. Oda jutottunk lassan, hogy „mint szövetséges hasznos, mint ellenség veszedelmes lenni“ megszűntünk. Komor idők voltak ezek. Kétesek és reménytelenek, mint minden olyas a természetben, amelyben nagy átalakulások történnek. A hanyatlás és felbomlás korszaka ez. Két szempontból érdekes reánk nézve, először, mert ebben a korszakban utoljára beszélhetünk egy független Magyarország önálló európai nagyhatalmi állásáról,2) másodszorimért az ezen korbeli velencei diplomácia története hazánk középkori diplomáciájának történetéhez a maga gazdagságával bőséges anyagot szolgáltat.

*

Mátyás király halála előtt csak rövid idővel fölélesztett diplomáciai kapcsolatot a köztársaság Ulászló trónra léptével nemcsak nem szakította meg, hanem az új királyban jóindulatú barátot és tervei megvalósításában, ha nem is buzgó segítőtársat, de legalább alkalmatlanságot nem okozó szomszédot nyervén, mindenképen azon fáradozott, hogy a két állam közt nagy nehezen létrejött barátságos jó viszonyt saját érdekeinek föláldozása nélkül az apró

l) A baiulo szóra vonatkozólag — lásd A. Baschet: id. m. 215 sk. 1. „Une désignation spéciale était mérne approprieé á l’enoyé ordinaire de la Republique an Grand Seigneur; on l’appelait le bailo, bajulus, vocable dönt la signification primitive de pédagogue et tuteur arriva ä celle de protecteur des personnes et des biens des nationaux en pays étranger.“

2| 1501. májusban a következő államok követei vannak Budán: spanyol, nápolyi, lengyel, velencei, török, császári, francia és pápai követek (Aí. Sanuto. Diarii III. 356.).