Országos Nőképző-egyesület leánygimnáziuma, Budapest, 1912

4 oklevéllel a női ipariskola, 1883-tól kezdve az Országos Nő­képző Egyesület rajztanára lett. Ettől fogva az iskolánké: először a polgári leányiskolában, majd a tanítóképzőben s felsőbb leányiskolában, 1896-tól kezdve pedig — mindjárt megalakulásakor — a leánygimnáziumban tanít; az iskolánké s a családjáé, egész haláláig, 1912 augusztus 5-ig. Minden új esemény, minden új dátum : egy-egy határkő az élet mesgyéjén; íme, mily kevés elég egy munkás tanár­élet egész határának a felmérésére! Mint folyt ebben eszten­dőről esztendőre a nem sok változatosságot nyújtó, évről évre egyazon nehéz szántóvető munka, — s e kis mesgyén, napról napra, esztendőről esztendőre mily változatlan kitar­tással, jó kedvvel és szeretettel munkálkodott; azt — a mi munkánk természeténél fogva — csak legközvetlenebb kör­nyezete, tanártársai, tanítványai láthatták. Elégedett volt és vidám; a legkisebb örömöt is, amit az élet nyújtott, bő jutalomnak nézte a legnehezebb fáradozásért, s végre a jó Isten megadta néki, ami mégis a legnagyobb jutalom az emberéletben: a csendes, boldog családi életet. A gabonatermő szántóföld virágot is terem; fáradunk a búzájáért, örülünk a virágának. Petrányi Géza életében is a rajztanár mindennapos munkáját íel-felváltották a művész­ihlet szerencsés percei: egy-egy ügyes szobor, egy-egy hangulatos tájkép tanúskodtak nemcsak technikai tudásáról, hanem igazi művészi hivatottságáról is. A lábamon alig állok szoborcsoport tántorgó, kapatos magyarja mutatja, hogy az Izsó genrejébe mennyi humort s népies zamatot tudott vinni; Ádria-képei, a Iussin-i apró olasz házikók pedig azt, hogy a napsütéses tengervidék egész hangulatát nemcsak mennyire átérezte, hanem mily bensőséggel s művésziesen tudta megörökíteni is. Még apró iparművészeti tárgyaiban, bársony- és bőrmunkáiban, még az iskolai ünnepeken a Petrányi-rendezte élőképekben is mennyi választékosság, mennyi művészi lelemény volt! Rajztanári s művészi hivatott- ságát egyébiránt két kiállítás — az 1885-i országos s az 1896-t

Next

/
Oldalképek
Tartalom