VIII. kerületi magy. kir. állami Zrínyi Miklós gimnázium, Budapest, 1921

III. Iskolánk az 1921-22. iskolai évben

5

tűk és a növendékek másodnaponként jártak. 14—15 tanítási napnál tehát többet nem veszítettünk. Iia az elmúlt évek nagy szüneteire gondolunk, csekélységnek tűnik fel, de reméljük, hogy a jövő iskolai évben-egy tanítási napunk sem megy kárba. Szomorú látvány a halott gyártelep, melynek gépei megálltak, munkásai elszéledtek, de a munkátlanságra kényszerített iskola csöndje még megdöbbentőbb. Az intézet fűtéséről, a szülők áldozat- készségéről külön cikkben számolunk be.

Változás a közoktatásügyi kormányzatban a tanév végén történt. Avallás- és közoktatásügyi tárcát ennek a tanévnek a folyamán dr. Fuss József miniszter úr töltötte be, helyét a tanév végén gróf Klebelsberg Kunó miniszter úrnak adta át. Az ügyosztályfő dr. Viszoia Gyula tankerületi kir. főigazgató úr volt, míg a budapesti tankerület élén dr. Pintér Jenő kir. főigazgató úr állott. Intézetünk szükségletei iránt a legnagyobb megértéssel voltak s erős a hitünk, hogy segítségükkel iskolánkat nemcsak a régi béke- nivóra emelhetjük, hanem eddig el nem ért magasságba fejleszthetjük.

Változás a tanári testületben. Testületünkben fontos változások történtek. Nyugalomba vonult Kalmár Elek, a lőcsei kir. kath. gimnázium igazgatója, címzetes tankerületi kir. főigazgató. Kalmár Elek Lőcse megszállása után Budapestre menekült s a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr iskolánkhoz osztotta be szolgálattételre. Egyben megbízta a délutáni párhuzamos ' osztályok vezetésével. A párhuzamos délutáni osztályoknak Hunyadi János-gimnázium volt a neve. Mikor Kalmár Eleket búcsúztatom, lehetetlen sorsán fájdalmas megindulás nélkül végiggondolni. Egy emberöltőt töltött Lőcsén, megbecsülést szerzett a magyar tudománynak, a magyar tanár puritánságának. Az ő idejében, az ő szemeláttára vált magyarrá Lőcse és élete egész munkáját látta távozása pillanatában meginogni, romokba dőlni. Elborongva hazája sorsán, egyéni alkotásainak rom- badőltén, új munkához kezdett: építeni akart. A rábízott párhuzamos osztályokból a kultúrának egy új várát akarta megteremteni, de a vezetésére bízott intézmény nem volt életképes; az anyaintézet mellett fejlődésképtelen volt; nyugalomba vonulásakor meg is szűnt. Vigasztalásul szolgálhat neki, hogy tudományos művei és egyénisége élni fog közöttünk s vigasztalásul az a tudat, hogy a hazánkra törő nagy fergetegben látszólag sok olyasmi pusztult el, ami még ki fog hajtani.

Nyugalomba vonult Richter Rezső c. igazgató. Igen nehéz búcsúztató szavakat találnom, mert a tőle való elválás intézetünknek pótolhatatlannak látszó vesztesége. Munkásságának legértékesebb részét iskolánkban töltötte. Mintaképe volt a tökéletes tanárnak. Puritánsága közismert, átadó képessége szinte páratlan, a legnehezebb problémákat úgy le tudta egyszerűsíteni, hogy a legkisebb képességű növendéke leikéhez is hozzáférkőzött. Boldogok lehettek, kiket ő tanított matematikára és fizikára. Abból a törhetetlen régi generációból való volt, melyből már nagyon kevesen szolgálnak. Olyan hatással volt mindnyájunkra egyénisége, páratlan kötelességtudása és pontossága, hogy az ő alakja is azok között lesz, kik erőt fognak

adni, ha lankadni érezzük munkakedvünket.

Elvesztettük dr. Zlmszky Aladár c. igazgatót is; a vallás- é3 közoktatásügyi minisztérium a tanárképző intézethez helyezte át. Azok közé tartozik, kikre bármelyik testület büszkeséggel mutat. Nemcsak tudása és