VIII. kerületi magy. kir. állami Zrínyi Miklós gimnázium, Budapest, 1916
I. I. Ferencz József emlékezete
6 sodik, koronás szakát dicső elhunyt királyunk, ő Felsége I. Ferenc József. A történelem, mely népek és királyok felett Ítél, kijelölendi néki a maradandó helyet. Életpályája magas hegyi úthoz hasonlít, alján virágos völgy, szelid enyhely (ifjúsága), azután nehéz és vészes meredek, fenn a tetőn messze kilátás, magas dicsőség. S azután . . . mindenütt ott volt megdicsőült uralkodónk, amint már ti is tudhatjátok kedves ifjak, ahol jóval, széppel, királyi nemes szívvel a nemzetet emelni kellett, jó szíve mindenütt segélyt sugárzott, miként a meleg nap, mindenüvé meleg életet öntött, hatalma fényt árasztott hazánkra; a modern állami lét alatta fejlődött ki; alatta és általa emelkedett hazánk a modern államok méltó sorába, s különösen szép fővárosunk alatta fejlődött igazi világvárossá. Minden állami, tudományos, kulturális, művészeti és közjótékonysági intézmény benne támogató atyai segítőjét látta. Mert Ő valóban magyar király volt. Nemcsak a pol. hatalom szempontjából, hanem a nemzeti érzések közvetlen megnyilatkozása szerint is. Ő volt az, aki a magyar költészetet kiemelte és királyi figyelmére méltatta már a koronázás utáni első napokban; O volt az, aki halhatatlan Aranyunkat s vele a magyar költészetet kitüntette, s aki Aranyhoz intézett fejedelmi sorokban hangoztatta a magyar költészet megbecsülését. Ugyancsak Ő volt az, aki az ezredéves ünnepélyek alkalmával a magyar történelem hőseinek szobrokat emelt: Hunyadinak, Zrínyinek, a magyar nemzet szabadságáért küzdő Bocskainak és Bethlennek, a régi magyar tudomány és költészet jeleseinek: Verbőczinek, Tinódinak és Pázmánynak, a magyar szónoklat és próza első művészének. Minden lehető alkalmat megragadott, hogy a nemzettel együtt örülhessen, s a balszerencsében vérző szívvel vett részt és segített mindenhol. A nemzettel együtt érzett örömében s fájdalmában. Ha beköszöntött a balsors, nem hagyta el. Ha a vizek romboló árjából kellett kiemelni városokat, ha elhamvadt városok üszkeit kellett új lakóhelyekké varázsolni, ha ezreket és ezreket kellett százakkal és ezrekkel segíteni; ott volt mindenhol, ahol sebeket enyhíteni, könnyet felszárítani kellett; leghatalmasabb kezével felemelte a lesujtottakat, vigaszt és áldást nyújtott mindenfelé. Hatalmával és európai tekintélyével a hosszú béke áldásait biztosította hazánknak. A jog és igazság új, alapvető intézményei-
