VIII. kerületi magy. kir. állami Zrínyi Miklós gimnázium, Budapest, 1913
4 medet a nehéz munkában és szenvedésben, lelkesítőül a szeretet gyakorlásában ! Emléked mindenha élni fog közöttünk és az intézet történetében ! Másik gyászos visszaemlékezésünk még csak a közelmúltból veszi fájó gondolatainkat, hisz alig néhány hete, hogy elvesztettük Szinte Gábor tagtársunkat: másik oszlopos tagját intézetünknek. Oszlopos tag a szó legnemesebb, legszigorúbb értelmében. Vasember, mind testi, mind lelki értelmében a szónak; vasember, de akit mégis megtört a végső küzdelem, a végső bajvivás! Nehéz, hosszú, kínos gyötrelmekkel teljes volt ez a küzdelem, melyet csak erős hite, vallásossága, s szeretteinek odaadó gondos ápolása enyhített. A halál diadalmaskodott, s most már ő is csak az emlékezeté, lelke az örökkévalóságé! Érdemes hosszú tanítói és nevelői életen keresztül, negyedfél évtizeden át élt hivatásának, mely kettős is volt, mert munkássága egyik felét a tanításnak, másik felét a nemzeti és népművészeti emlékek felkutatásának és megörökítésének szentelte. Amily fáradhatatlan buzgalommal és lelkesedéssel igyekezett tanítványaiba önteni a művészi szép iránti fogékonyságot, fokozni lelkűkben a művészet iránti hajlandóságot, megszerettetni velük a magyar műemlékek kultuszát, ép oly buzgalommal, mondhatni szenvedéllyel járt el a magyar népművészet emlékeinek kutatásában ; annak élt az iskolán kívül, annak szentelte minden megmaradt idejét és erejét, sőt elmondhatjuk : annak áldozta föl magát, annak a nehéz munkának végzésében kapta a pusztító s életerejét fölemésztő kórt, mely őt elragadta ; úgy halt meg a szent cél önfeláldozó szolgálatában, mint a katona a csatatéren! Ily munkatársat, ily munkás példát nem felejthet el az intézet soha, emlékét híven fogja megőrizni a tanártestület! lm ezekben igyekeztünk áldozni elhunyt pályatársaink emlékének ! Vigaszunk csak az lehet, hogy mindkét halottunk bevég- zett, nyomot hagyó, munkás, vallásos életnek, a férfi-eszménynek hátrahagyásával költözött el. Jó tanár, igaz barát, gondos családapa, jó hazafi és vallásos ember példái mindketten ! Egyszerű, de egész ember mindenikük, betöltve teljesen azt a helyet, ahová hivatásuk állította őket. Elmondhatnák magukról joggal ők is, amit az apostol mondott: „Ama nagy harcot megharcoltam, utamat megfutottam, hitemet megtartottam !“ Áldás emléküknek!
