VIII. kerületi magy. kir. állami Zrínyi Miklós gimnázium, Budapest, 1912

II. Bethlen István és Bethlen Péter külföldi iskoláztatása

46

lásfelekezet közt élesebb harcok tulajdonképen 1577,, az ú, n. Formula concordíae óta folytak s azok idővel annyira kiélesedtek, hogy Frigyes Vilmos szász választófejedelem rendeletére 1592, május 26-án megtartott lipcsei gyűlés nyiltan kimondta az élet-halál küzdelmet a gyűlölt kalvinizmus ellen.29) A fejedelem a túlnyomóan Kálvin tételeit valló magyar ifjúságot is kitiltotta az egyetemről s külön kérésükre csak tanulmányaik befej ezheté- sét engedélyezte azzal a szigorú feltétellel, hogy a theologiai vitáktól tartózkodni fognak,30)

1592 óta az erdélyi református ifjúság főleg a heidelbergi egyetemet látogatta, ámbár e főiskolát azelőtt is (1568-tól) felkeresték, mert ott III, Frigyes pfalzi választófejedelem a kalvi- nizmust juttatta diadalra (1560.).31) Ott tanult pl. Szilvási János (1587. jún. 30.), Sombory László (1587. aug. 16.), Bogáthi Miklós (1589. jún. 25.), Szamosközy István történetíró (1589. febr 2,), br. Thököly István (1596. szept. 17.), Szenei Molnár Albert (1597. jún. 22.), Alvinczy Péter, a későbbi kassai pap (1600. júl. 29.), br. Thököly Miklós (1603. júl. 3.), Keserűi Dajka János (1609. máj. 24.), Sepsi Laczkó Máté (1609. aug.—szept.), Geleji Katona István (1615. nov. 6.) stb.32) Bethlen Gábor maga is élénk összeköttetésben állott a heidelbergi egyetemmel, melynek kiválóságára bizonyára udvari papja, Keserűi Dajka János, az egyetem egykori tanulója, hívta fel figyelmét; az sem lehetetlen azonban, hogy tudomása volt azon befolyásról is, melyet a magyarországi presbyterianus mozgalmak ügyében épen az egyetem egyik jeles

29) Révész Imre: Magyar tanulók Wittenbergben. Magy. Tört. Tár. VI. 208—209. Foerstemann: Liber decanorum facultatis theologiae academiae Vitebergensis. Lipsiae. 1838. Szilágyi Benjamin István szerint: ,,A vittenbergi akadémiából . .. ugyanazon időben Hunnius Egyed és Milius Gergely istentelen fondorkodása következtében .,. mindazok, kik a Krisztus testének mindenütt jelenvalóságáróli véleménynek ellenmondanak, nemcsak az akadémiából, hanem egész Saxoniából'1 eltávolíttattak. Sárospataki Füzetek. 1857. 165. 1, Sárospataki Füzetek. VIII. 687—689.

30) V. ö. Grohmann: Annalen der Universität zu Wittenberg. Meissen. 1802. II. 138. 1. Révész i. cikke (210. 1.) után.

31) Szilágyi Benjamin: id. műve. Sárospataki Füzetek. 1857. 165 1. Molnár A.: i. mű I. 324. 1. Daxer György: A külföldi iskolalátogatás hatása a hazai protestáns nevelésügy fejlődésére. Békéscsaba. 1909. 50. 1.

32) Sárospataki Füzetek. VI. 559—63. 1. A tanulók névsorát legteljesebben adja Toepke: Die Matrikel der Universität Heidelberg von 1386 bis 1662. V. ö. Századok. 1886. 532. s köv 1. (Hellebrant Árpádtól.)