VIII. kerületi magy. kir. állami Zrínyi Miklós gimnázium, Budapest, 1912
I. A kifejezés stílusa
29 szemérem, illem és tapintat voltak főirányzói. Ők alkották a latin alapján az ,urbanité‘ szót, mely irányukat jelezte, magukat ,précieuse‘-öknek, értékeseknek, a köznapi embereknél különbeknek nevezték. Olaszországban marinismusnak, Spanyolországban gongorismusnak, Angliában euphuismusnak nevezték ez irányt. XIV. Lajos udvara már e finomabb társadalmi modornak lesz otthona s a francia illem és kultúra a napkirály udvarából terjed el Európaszerte. Ő lesz az ideálja az uralkodóknak azontúl s az udvari élet a francia etiquette szerint igazodik mindenütt. Az udvartól eltanulja a főnemesség s onnan tovább terjed a nemesi középosztályba. A Habsburgoknál Mária Terézia alatt alakul ki ez a müveit udvari élet; a mi főnemességünk, a testőrgárda szervezése óta középnemességünk is, itt tanul európai modort és pallérozott stílust. Faludi Ferenc már a század közepén lefordítja a spanyol Dorellnek „Nemes ember és nemes asszony“ c. művét, valamint Grácián „Bölcs és figyeimetes udvari ember“-ét, mindkettővel a magyar társadalom műveltségét akarva emelni. Örökét átveszi Bessenyei György, majd Kazinczy Ferenc, akik aztán a művelt magyar irodalmi stílust kialakítják. De mint az emberi törekvéseknél rendszerint, ezűttal is jelentkezik az erény mellett a hiba: a finomság mellett a finomkodás, a művésziesség mellett a mesterkéltség, a köznapi helyett a keresett, a nyers helyett az affektált. Illemért és szeméremért küzdve a pruderia, az álszemérem hibájába estek, azaz olyasmit is lepleztek, körülírtak, titkoltak, amin semmi rejteni való nincsen, Mi szükség van pld. a fület az értelem kapui-nak (les portes de l’entendement), a fogat a száj butorzatá-nak (1’ ameublement de la bouche) nevezni? Fésülködni: a haj tömkelegét kibontani (délaby- rinthiser les cheveux), táncolni: szerelmi betűket lépni (tracer des chiffres d’amour). Az inas: le nécessaire, a szükséges; a seprő: un instrument de propreté; a háború : la mere du désordre ; egy pohár víz: le bain intérieur; az ing: elevenek és holtak örök kísérője. Sok tekintetben nálunk is mesterkélt irányba tévedt Kazinczy és iskolája, később a Bajza nyomán alakult u. n. szobai költészet. Az utánuk föllépő népies iskola igyekezett kifejezés dolgában is visszaállítani a természetest. Mikor Arany János Toldijában Miklós álmát úgy írja le, mint „melynek édességén tiszta nyál csordult ki Toldi szája végén“, Petőfi azt jegyzi meg hozzá írt levelében: „Ami igaz, az természetes; ami természetes, az jó és
