I. kerületi magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1915
I. Az északkeleti Kárpátok a magyar történelemben
22 taló mozzanat, ideális ellenkép a világháború szűnni nem akaró rombolásával, a 20. század rikitó anachronizmusával szemben. Már bontakozni kezd a romokból fakadó új élet a Kárpátokban, mialatt az ágyúk dörgése távolabbi csatatereken hangzik tovább. De most legalább nem állunk egyedül. A német nemzet, mely a múlt század közepén csak a költő szavaiban juttatta kifejezésre rokonszenvét. most velünk együtt kezdte meg a küzdelmet, melynek folyamán új társak sorakoztak mellénk. Közép-Európa hatalmai szövetkezve állják a harcot, melyet a telhetetlen keleti deszpotizmus és a nyugati sivár üzleti szellem torz szövetkezése zúdított a világra. A reakció és a radikalizmus szélsőségei között is mi képviseljük a helyes középútat, a józan önmérsékletet. Nem hangzanak fel a mi táborunkban őrjöngő, szenvedélyszülte kifakadások, fantasztikus felosztási és megsemmisítési tervek, de másfelől nem is alapítunk mindent csupán a rideg számításra, a pénzdarabok vagy az emberi élet nagyobb számára. Mintha mihozzánk is szólt volna Petőfi: Sok az orosz, nagy a száma. Mi haszna? Több lesz ott a magyar; talán Száz is jut egy oroszra. És ha volnánk kevesebben Mint azok: Hálaisten, minket hí úgy A világ, hogy magyarok! És te isten, magyarok nagy Tstene. Légy népeddel, hű népeddel. Jó népeddel, légy vele! Tedd hatalmad fiaidnak Lelkére. Világdöntő haragodat Fegyvereink élére! Madzsar Imre.
